Baranya megyei Gyógyszertári Központ |
Jogelőd | Baranya megyei Gyógyszertár Vállalat |
Alapítva | 1950 |
Jogutód | Pannonmedicina Gyógyszerkereskedelmi Zrt. |
Székhely | Pécs |
Cím | 7626 Pécs, Lánc utca 22-24. 7634 Pécs, Ürögi fasor 2/a |
Vezetők | Szabó Pál Kőhegyi Imréné Arató Ágnes |
Iparág | Gyógyszeripar |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Baranya megyei Gyógyszertári Központ az államosítás során a dél-dunántúli gyógyszertárak üzemeltetésére létrehozott állami vállalat, első vezetője Szabó Pál (bányász) volt.
Államosítás
A gyógyszertárak államosítását a Népgazdasági Tanács 317/1950 számú határozata alapján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 25/1950 törvényerejű rendelete írta elő.
Az államosítás a régi magyar gyógyszerészet megsemmisítésének utolsó lépése volt egy több mint 10 éves folyamatban:
- 1938-tól: a zsidótörvények és más antiszemita jogszabályok alapján 302 „zsidó tulajdonú gyógyszertárat” (a gyógyszertárak több mint 15%-át) elvettek a tulajdonosától. (A Horthy korszak kapitalista szemléletű volt, így a tulajdonelvétel kompenzációval zajlott (szemben az 1950-es államosítással).)
- 1944: a belügyminiszter 170305/1944 és 18287/1944 számú rendeleteivel feloszlatta az Országos Gyógyszerész Egyesületet és az Okleveles Gyógyszerészek Egyesületét, 170125/1944 rendeletével elrendelte, hogy a feloszlatott egyesületek vagyona a Magyar Gyógyszerészek Nemzeti Szövetségét illesse. Az év során (papírhiányra hivatkozva) megszüntették illetve összevonták a szaklapokat.
- 1944–45: a második világháborúban 300 gyógyszerész vesztette életét. A zsidó származású gyógyszerészek 30–35%-a (228 fő) erőszakos halál áldozatává vált. Az országban 119 patika maradt működtető nélkül. A budapesti gyógyszertárak kétharmada károsodott a harcokban. A végzős budapesti gyógyszerészhallgatókat kényszer-kitelepítették Németországba.
- 1948: a magyar gyógyszeripar államosításának az éve. Megalapították az Állami Kezelésbe Vett Gyógyszertárak Nemzeti Vállalatát.
- 1949: megszűnik a magántulajdonú gyógyszer-nagykereskedelem.
- 1950. július 28.: a gyógyszertárak teljes körű államosítása
A rendszerváltás után a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökségének döntése alapján július 28-át a gyógyszerészet gyásznapjává minősítette.
Baranya megyei Gyógyszertári Központ
A gyógyszertárak államosítása során 1950-ben alapították meg a Baranya megyei Tanácshoz tartozó Baranya megyei Gyógyszertár Vállalatot (későbbi nevén Baranya megyei Gyógyszertári Központ) az elhagyott javaknak minősített (addigra részben már a Állami Kezelésbe Vett Gyógyszertárak Nemzeti Vállalata illetve Gyógyszertárak Nemzeti Vállalata kezelésében lévő) gyógyszetárak üzemeltetésére. A vállalat székhelye a Lánc utca 22-24. sz. alatt volt. Ezt később lebontották; a raktárakkal, korszerűen műszerezett laboratóriumokkal, irodákkal, szociális helyiségekkel, teniszpályával, gyógynövénykerttel is rendelkező új épülete az Ürögi fasor 2/a alatt több ütemben készül el.
A vállalat első (kinevezett) vezetője 1950-től 1980-ig Szabó Pál munkásigazgató volt. A könyvelő Kövecs Ferenc jogász lett, a főkönyvelő 1951-től 1964-ig Nagy József, 1964-től 1982-ig Kövecs Ferenc volt. A vállalat első főgyógyszerésze Elmer György (utóbb megyei főgyógyszerész) volt, a vállalat későbbi főgyógyszerészei közül Németh Miklós végzett jelentős szakmai munkát. A Galenusi Laboratóriumot Kerbolt Kornél, a Gyógyszergazdálkodási Osztályt Szekeres Sándor, a Gyógyszervizsgáló- szakfelügyeleti Laboratóriumot Tamási Alajos vezette.
A vállalat későbbi igazgatója (1980–1996) Kőhegyi Imréné Arató Ágnes szakfelügyelő gyógyszerész lett.[1] Nevéhez jelentős műemlékvédelmi és alkalmazott kutatási munka kötődik.
A vállalat neve a privatizáció után Pannonmedicina Gyógyszerellátó Vállalat, 1996-tól Pannonmedicina Gyógyszerkereskedelmi Rt., 2006-tól Zrt.
A korábbi Galenusi Laboratóriumból alakult ki a pécsváradi Pannonpharma Gyógyszergyártó Kft. (melynek tulajdonkörébe tartozik a budakalászi Gyógynövénykutató Intézet is).
A kereskedelmi raktárközpont a Farmafontánával fuzionált.
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek
A legrégebbi pécsi patikák listája
|
Patika neve
|
Alapítás éve
|
Alapító
|
Címe
|
Szerecsen
|
1697
|
Seitz János
|
Apáca utca 1.
|
Arany Sas
|
1788
|
Franz Antal
|
Széchenyi tér 2.
|
Gránátalma
|
1796
|
Irgalmasok rendje
|
Irgalmasok utcája 1.
|
Magyar Korona
|
1862
|
Nendtvich Vilmos
|
Kossuth Lajos utca 2.
|
Szűz Mária
|
1887
|
Gőbel Kálmán
|
Szigeti országút 1.
|
Remény
|
1895
|
ifj. Antal Gyula
|
Irgalmas utca 18.
|
Őrangyal
|
1901
|
Keresztény János
|
Kossuth Lajos utca 29.
|
Szent György
|
1908
|
Török János
|
Király utca 26.
|
Szent István
|
1922
|
Rédiger Ödön
|
Zsolnay utca 2.
|
Petőfi
|
1923
|
Fridrich Sándor
|
Rákóczi út 28.
|
|