A tagok több éve együtt zenéltek; Bagossy Norbert visszaemlékezése szerint hat-hét zenekarban is megfordult, melyek mindegyikében ott volt öccse, Bagossy László, és Bartis Szilárd is. Miután megírták a sikeres Add vissza a játékom dalt, felmerült hogy egy saját zenekart alapítanak, így 2013 májusában Gyergyószentmiklóson megalakult a Bagossy Brothers Company. A zenekar nevét a testvérpár – Bagossy Norbert (gitár/ének) és Bagossy László (basszusgitár/vokál) – családneve ihlette, hozzájuk csatlakoztak zenésztársaik, Bartis Szilárd (dobok), Tatár Attila (gitárok, vokál) és Kozma Zsombor (hegedű, harmonika, billentyűk). Az első években Tatár vállalta magára a zenekar menedzselését; klubokban énekeltek, fesztiválokon léptek fel Erdély több településén, számaikat pedig játszani kezdték az erdélyi és magyarországi rádiók.[1][2]
2015-ben elnyertek egy pályázatot, mely támogatást nyújtott a kezdő zenekaroknak, így lehetőségük nyílt első stúdióalbumuk, az Elviszlek elkészítésére. A zenekar azt remélte, hogy az Erdélyben elért siker Magyarországon is megismétlődik, de ott kezdetben érdektelenség övezte munkájukat, és sok időbe és energiába került, amíg ott is népszerűek lettek. A Bagossy az első erdélyi zenekar, mely Magyarországon és az egész Kárpát-medence szintjén ismert és sikeres lett; más erdélyi együttesek (például Metropol, TransylMania) ezt nem tudták elérni.[1] 2016-ban már állandó résztvevői voltak a legfontosabb magyarországi és erdélyi zenei rendezvényeknek. 2017-ben jelent meg A Nap felé nagylemezük, a zenekart pedig Fonogram és Petőfi Zenei Díjra jelölték. 2019-ben elnyerték Az év akusztikus koncertje díjat a Petőfi Zenei Díjon, a 2018. november 5-én rendezett koncertjükért.[3]
2019-ben megjelent harmadik stúdióalbumuk, a Veled utazom, mely Magyarországon hatszoros platina minősítést ért el,[4] 2021-ben pedig a Fordul a világ. A tízéves fennállás során a Bagossy nemcsak Erdély, hanem Magyarország meghatározó együttese lett, számos pozitív visszajelzést kapott a szakma és a közönség részéről, és több olyan nagyszínpadon és ikonikus helyen lépett fel, amely a legtöbb induló zenekar számára elérhetetlen.[5]
Bagossy Norbert szerint a dalok írásában nincs tudatosság, „nem voltam soha valamilyen stílusnak a híve, hanem mindig nyitott szemmel jártam-keltem a világban [...] az érzéseimet, ahogy vannak, meg a világképemet írom bele a nótákba. Az öcsém ezt jól meghangszereli, [...] ez így összeáll eggyé.” Az érzéseket nem tudatosan viszik be a dalokba, és a szövegekbe nem kerül történelmi, politikai mondanivaló vagy mitológiai utalások. Angol vagy más idegen nyelvű dalokat, dalváltozatokat nem terveznek, bár nem zárkóznak el nyugat-európai vagy amerikai fellépésektől.[1] Ami a stílust illeti, „Stílus szempontjából mindig változunk [...] minden dalba igyekszünk belerakni valami olyat, ami a korábbiakban nem volt, mert arra vagyunk kíváncsiak, hogy mire képes az a bizonyos szám.”[5]
Bencze Mihály szerint a Bagossy kapott „egy olyan rést, ami ugye beleül az emberek lelkébe, a szövegnek mondanivalója van, az embereket ez annyira megfogta, hogy az iskolában is ahogy megjelent a lemezetek, a diákok abban a helyben énekelték. Rögtön ezt a fiatalságot, s nemcsak ezt, hanem az idősebb réteget is megfogtátok. Érezzük azt, hogy valami újat hoztatok, valami szépet [...] tényleg egy igazi erdélyi magyar zenekar lettetek.”[1]
A Fordul a világ számról az Index.hu kritikusa megjegyezte: a Bagossy „a szegény ember Quimbyje. Nosztalgizáló, modoros éneklés, összehordott alter gondolatfoszlányok, amelyek nem állnak össze igazi mondanivalóvá. A Fordul a világ szövege álboomerkedő, álértékszembesítő.”[7]
Jegyzetek
↑ abcdeBencze Mihály: A Bagossy meghódította Brassót. Brassói Lapok, XXXIV. évf. 1703. sz. (2022. október 6.) 9. o.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.svg){kind=small}
