1963-tól a Csepeli Papír, majd 1967-től a Budapesti Honvéd ökölvívója volt. 1967-től 1976-ig szerepelt a magyar válogatottban. A magyar csapat tagja volt az 1968. évi mexikóvárosi és az 1976. évi montreali olimpián. Pályafutása legjelentősebb sikereit 1971-ben Madridban, majd 1975-ben Katowicében érte el, ahol egy-egy Európa-bajnoki aranyérmet nyert. Az aktív sportolástól 1978-ban vonult vissza.
1980-ban a Testnevelési Főiskolán ökölvívó szakedzői oklevelet szerzett, majd 1989-ig a Budapesti Honvéd, 1994-től a ZBC(Zuglói Boksz Club) vezetőedzője lett.