PROFILBARU.COM

	BM Központi Kórház és Intézményei
	(épületkomplexum)
	A volt kórház egyik épülete 2022 júniusában
Település	Budapest VII. kerülete
Cím	1071 Budapest, Városligeti fasor 9-13.
	Építési adatok
Építés éve	1887 és 1981 között
Lebontás éve	2021 (1945 után épült épületek)
Tervező	Quittner Zsigmond, Fischer József és más építészek
	Hasznosítása
Felhasználási terület	kórház
	Elhelyezkedése
	BM Központi Kórház és Intézményei Pozíció Budapest térképén
	é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 19° 04′ 30″47.508333°N 19.075000°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 30″, k. h. 19° 04′ 30″47.508333°N 19.075000°E
	BM Központi Kórház és Intézményei weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz BM Központi Kórház és Intézményei témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A budapesti Korvin Ottó Kórház vagy BM Központi Kórház és Intézményei 1949 és 2007 között, Városligeti fasor 9-13. központban működő kórház volt. Az 1989-ben még a rendvédelmi szervek egészségügyi ellátását biztosító intézmény a rendszerváltás után közkórházként működött. Fénykorában a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi és Fogorvos-tudományi karának oktató kórháza volt, mely részt vesz az orvostanhallgatók, rezidens orvosok, szakorvosok, valamint a nővérek, asszisztensek oktatásában, képzésében és továbbképzésében is.

Története

A Korvin Ottóról elnevezett kórházat a Quittner Zsigmond által 1887-ben épített régi Fasor Szanatóriumból alakították ki. 80 ággyal kezdte meg működését 1949-ben. 1951-re belgyógyászattal, sebészettel és nőgyógyászattal rendelkező, 200 ágyas intézménnyé fejlesztették.

A bővülés következő lépéseként összevonták a kórház mellett fekvő Honvéd Rendelőintézettel (amelyben a Mosonyi utcából átköltözött, 1954-ben létrehozott BM Központi Rendelőintézet kapott helyet). Az 1969-es egyesítéssel létrejött létesítmény neve BM Korvin Ottó Kórház és Szakorvosi Rendelőintézet lett. 1984-től a BM Központi Kórház és Intézményei Szakorvosi Rendelőintézete nevét viselte.

Még 1968-ban nyílt meg a „C” épület, az új hatemeletes kórházi hotelszárny, ahová az intenzív ellátást is nyújtó Kardiológiai Osztály került. Itt került elhelyezésre a sebészet, a központi laboratórium, a röntgen, az Izotóp Osztály, az ultrahang és az újonnan létesült Urológiai Osztály is. 1981-ben nyitották meg a „D” épületet, amiben az új, korszerű intenzív részleg és légkondicionált műtőblokk mellett új helyet kapott a Patológiai Osztály, a központi sterilizáló és központi laboratórium, valamint az Érsebészeti Osztály is. 1991-ben ebben az épületben nyílt meg a CT, s ezzel kialakult az intézmény központi részének végleges formája.

A kórházhoz tartozott még az 1954-ben elkészült BM Szamuely Tibor TBC Gyógyintézet, későbbi nevén a Budakeszi úti Részleg. A TBC gyógyításának eredményességében történt változás miatt már nem volt indokolt külön intézményben gyógyítani, így megváltoztatták profilját: általános belgyógyászati és egy rehabilitációs profilú belgyógyászat, Mentálhigiénés Osztály és Reumatológiai Osztály, egészségügyi alkalmasságot vizsgáló osztály és az ezekhez diagnosztikus hátteret biztosító laboratórium és röntgen működött itt, integrálva a központi intézményhez.

1980 óta a kórház szervezeti keretébe tartozott a BM Hévízi Gyógyintézet is, melyben a járóképes reuma- és mozgásszervi betegek szanatóriumi ellátása és komplex gyógykezelése folyt. 1984-ben kialakították urológiai lézer-műtőt, majd 1985-ben a Sebészeti Osztály részeként az 1985 májusában később önálló osztállyá vált érsebészeti részleget. A felújított röntgen-osztályon angiográfiás vizsgálatok végzésére alkalmas részleg is helyet kapott.

Felszámolása

1995-ben 85 ággyal csökkentették a kórházi ágyak számát. 1997. január 1-jén újabb 143 ágyat vettek el a kórháztól, így 788 ágyról 560-ra csökkent az ágyszám. Bezárása előtt 593 ággyal működött az intézmény.

2007 nyarán az egészségügyi szakszervezetek és a dolgozók tiltakozása ellenére^[1] megszűnt a Városligeti fasorban a gyógyító tevékenység: az Állami Egészségügyi Központ létrehozásával összevonták a Belügyminisztérium Korvin Ottó Kórházát, a MÁV-, a Szabolcs utcai, valamint a Honvéd Kórházat.

2007 után az épületek üresen álltak egy évtizeden keresztül. Csak 2017-ben született döntés a hasznosításukra: az épületekbe eszerint „a Magyar Művészeti Akadémia által fenntartott Magyar Építészeti Múzeum költözik be, amely a kormány akkori határozata értelmében Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központtá bővült.” A komplexum 1945 után épült épületeit 2021-ben elbontották.^[2]