Az 1896-97-ben épült Bak-palota a Nagy utcai Szamos-hídnál
Életpályája
Bakosi Bak Lajos szarvasi iparos polgári családból származik. Az asztalos mesterséget atyja műhelyében tanulta. Ezután bejárta Pestet, Bécset, Prágát, ahol híres mestereknél tanult. 1863-ban Kolozsvárra került, és 1866-ban belépett az asztalos céhbe. 1869-ben gyártelepet alapított a Malom utcában. 1888-ban a városszéli Nádas patak mellett nagy áruraktárt létesített. Igen sok helyi és vidéki monumentális asztalosmunka került ki a kezei közül. Hosszú ideig Kolozsvár szabad királyi város törvényhatósági bizottságának tagja, a kolozsvári Iparos Egylet alelnöke, rövid ideig elnöke, haláláig díszelnöke volt.
1882-ben fiatalon elhunyt felesége. 1896-ban újranősült, feleségül vette Oriold József építész és városi tanácsos özvegyét.
Fiait is iparosnak nevelte, leányát Hevesi József műbútorasztaloshoz adta feleségül. A kereskedelmi és iparkamara nekrológja szerint B. Bak Lajos a magyar iparosnemzedék egyik mintaképe volt.
Munkái
Reklám a kolozsvári Egyetemi Lapokban 1907 januárjában
Többek között a következő munkák kerültek ki keze alól, és ezek nagy része ma is használatos:
