Az Arhangelszk–Asztrahán-vonal, röviden A–A-vonal, a Barbarossa hadművelet végső katonai célja volt. Ismert még Volga–Arhangelszk-vonal,[1] ritkábban Volga–Arhangelszk–Asztrahán-vonal néven is.[* 1][2] A fogalom először 1940. december 18-án a Führer 21. utasításában(Fall Barbarossa) hangzott el, melyben Hitler megfogalmazta a Szovjetunió elleni német támadás céljait és körülményeit, leírva a „Volga-Arhangelszk általános vonal” elérését, mint végső katonai célt.[3]
Az alapjait Erich MarcksKeleti hadműveleti terv vagy Marcks terv néven ismert katonai tanulmányaiban fektette le.[4] A jelentés „Oroszország” (a Szovjetuniót nevezi így) megszállását javasolja az „Arhangelszk–Gorkij–Rosztov” vonalig. Ezzel elkerülhetővé vált volna, hogy a Szovjetunió a jövőben veszélyt jelentsen Németországra, mivel kikerült volna az ellenséges bombázók hatósugarából.[4]
Az elméleti A–A-vonal két kikötővárost, a Fehér-tenger partján, az Északi-Dvina torkolatánál elterülő Arhangelszket kötötte össze a VolgaKaszpi-tengeri torkolatánál elterülő Asztrahánnal. A németeknek egyik várost sem sikerült elfoglalniuk.
A Vörös Hadsereg jelentős részének meg kellett semmisülnie a Blitzkrieg taktika következtében még a tél beállta előtt.[5] A németek azt feltételezték, hogy a szovjet hadi készletek, az élelmiszeripar és az emberi erőforrások még a vonal elérése előtt a kezükre kerülnek.[5] Az olaj szükségletek 86%-ától is megfosztották volna a Szovjetuniót (kaukázusi olajmezők). Az A–A-vonal volt a végső katonai cél, melyben a katonai tervezők gondolkodtak, mivel a Szovjetunió egyetlen hadművelettel történő elpusztítását kivitelezhetetlennek vélték az ország geográfiai viszonyai miatt. Az A–A-vonal elérése után a keletebbre fekvő ipari központokat légi bombázásokkal pusztították volna el, melyre a Luftwaffe egy egész hadosztályát jelölték ki.[5]
Megjegyzések
↑Asztrahán neve a Führer 21. utasításának másolataiban olvashatatlanul maradt fenn: „(...) der algemeinen Linie Wolga-Archangelsk-A [olvashatatlan szó] (...)”.
Hivatkozások
↑Boog, Horst (1996). Germany and the Second World War: The attack on the Soviet Union, p. 278. Oxford University Press Inc., New York.
↑ abKay, Alex J. (2006). Exploitation, Resettlement, Mass Murder: Political and Economic Planning for German Occupation Policy in the Soviet Union, 1940-1941", p. 31. Berghahn Books.
↑ abcRich, Norman (1973). Hitler’s War Aims: Ideology, the Nazi State, and the Course of Expansion, pp. 210-212. W. W. Norton & Company Inc., New York.