Az intézmény 1876. október 16-án nyílt meg a J. H. D. Henderson tiszteletestől vásárolt hét hektáros területen. Az első épület (a mai Deady) 1877-ben nyílt meg, azonban az építkezés az oktatás közben is zajlott. Joshua J. Walton állatait a campuson tartotta; később elkerítette őket. A campuson nem voltak járdák, közlekedni a sárban lehetett.[2][3]
A pénzügyi nehézségek miatt 1881-ben az Oregoni Legfelsőbb Bíróság a campus értékesítéséről döntött, valamint a telek tulajdonjogának átruházásánál csalást észleltek.[4]Henry Villard, a Northern Pacific Railway igazgatója kifizette az adósságot és ötvenezer dolláros pénzügyi alapot létesített. A második épület az ő nevét viseli.[5]
A régi campusról a Sampson H. Friendly szponzor nevét viselő kollégium (később oktatási épület) és a William D. Fenton bíróról elnevezett könyvtár (később a jogi intézet székhelye) maradt fenn. Az épületek körüli járdák körülbelül az egykori telekhatárokat követik.
Az egyetem 1896-ban megvásárolta George Collier fizikaoktató lakóházát és a hozzá kapcsolódó 3,8 hektáros telket,[6] ahol tantermeket és obszervatóriumot alakítottak ki.
Kezdetben nem volt szempont a megőrzés, így átépítésekkor a régi épületeket elbonthatták. A 20. század második évtizedében építész alkalmazása mellett döntöttek.
Lawrence- és Cuthbert-éra
Jobbra a Hendricks épület, balra az 1951-ben lebontott Mary Spiller kollégium
Ellis F. Lawrence, az építészeti intézet alapítója 1914-ben készítette el a campus rendezési tervét. Az épületeket a korábbiakhoz hasonlóan négyszögletes területeken rendezte el, de azok zöldterülettel egészültek ki. 1916 és 1937 között huszonöt épületet tervezett.[7] Tervei a neogótika idején készültek, az intézmény mintául az Oxfordi Egyetemet vette volna alapul. John Thelin történész szerint „minél újabbak az épületek, annál idősebbnek néznek ki”.[8]
Lawrence nem akarta az Oxfordi Egyetemet másolni, épületeit Beaux-Arts stílusban tervezte. A Knight Könyvtárat a történelmi helyek jegyzékébe való felvételekor Beaux-Arts eklektizmusként” jellemezték.[9][10]
A művészeti múzeum űrlapján a következő jellemzés szerepel: „A múzeum stílusa részben rejtélyes. A korabeli jelentések románnak jellemezték. Egy 1974-es felmérés modernistaként említette. Marion Ross, az Oregoni Egyetem Művészettörténeti Tanszékének professzora a román, a gótikus, az iszlám és a modernista építészethez, valamint a viktoriánus ízléseklektikához való viszonyáról beszélt. Arra a következtetésre jutott, hogy az észak-olasz romanika jegyeit magán viselő eklektikus stílusú”.[11]
Kettő, Lawrence által tervezett négyszög, és a rajtuk álló épületek is szerepelnek a történelmi helyek jegyzékében.[9][12]
Frederick Alexander Cuthbert 1932-ben az egyetem tájépítésze, később a tájépítészeti tanszék igazgatója lett. Ő tervezte az egyetem bejáratát (Apák kapui),[13] egy azon keresztülvezető autóutat (ami nem készült el),[14] valamint a négyszögek O és X alakú elrendezését.
Egy felmérés szerint a kor 21 tájépítészeti projektjéből 14-ben jelentős szerepet töltött be Lawrence és Cuthbert.[7]
1947 és 1974 között
A második világháborút követően részben a veteránokat támogató G. I. Bill miatt a hallgatói létszám jelentősen megnövekedett, így számos új kollégium épült. A korábban megszokott Beaux-Arts stílussal szemben az épületeket több építész különböző stílusban tervezte. Az uralkodó stílus a dekorációk hiányával jellemzett európai modernizmus. A decentralizált tervezés során egyre nagyobb hangsúlyt kapott a tájépítészet.[15]
A műszaki képzések hallgatói létszámának növekedésével új oktatási létesítmények is épültek. Az Autzen Stadion 1967-ben nyílt meg.
Christopher Alexander, a The Oregon Experiment szerzője szerint az épületek legfontosabb tulajdonsága a kiváltott érzet, az átalakítást eszerint kell kezdeni, a tapasztalatokat pedig egy közösségi enciklopédiában kell összegyűjteni. A nagyobb változásoknál figyelembe kell venni azok gazdasági és politikai hatásait is. A tervezésbe be kell vonni a létesítmények használóit is.[16]
Fatérkép
A FREXA azonosítójú magas kőris, amelyet a színház bővítésekor kivágtak
1975-ben Kenneth W. Knapp egykori építészhallgató a George Carroll biológiaoktató által kidolgozott számozás szerint rögzítette a fák családját, nemét és fajtáját az 53 szekcióra osztott campustérképen. Knapp 40 családot azonosított,[18] de Carroll szerint számuk 59 lehet.
1990-ben a Nemzeti Növénytaxonómiai Szövetség betűrendes elrendezése szerinti adatbázis készült, amiben a 117 térképszekción 71 családot, 537 fajtát és 3908 példányt azonosítottak. A gyűjteményt 1996-ban Oregoni Egyetem Fák Atlasza néven kiadták, majd 2006-ban a második kiadást digitalizálták.[19]
↑Fred Crafts: University Town. (angolul) Eugene Register-Guard, C. évf. 77. sz. (1967. január 8.) 4. o. Hozzáférés: 2024. február 4.
↑Donald Peting (2001). „The Building: Constructing Deady Hall” (angol nyelven). The Oregon Historical Quarterly102 (4), 492–495. o.
↑Dunn, et al, vs. The University of Oregon, Reports of Cases Decided in the Supreme Court of the State of Oregon, 9 T. B. Odeneal. Oregoni Legfelsőbb Bíróság, 1881.
↑Rebbeca Force (2001). „Gambling on Higher Education: A History of the Founding of the University of Oregon” (angol nyelven). The Oregon Historical Quarterly102 (4), 500–508. o.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Campus of the University of Oregon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.jpg)
