Ata Kandó

Ata Kandó
(Kandó Ata)
SzületettGörög Etelka
1913. szeptember 17.[1][2][3][4]
Budapest[4]
Elhunyt2017. szeptember 14. (103 évesen)[5][6]
Bergen
Állampolgársága
Házastársa
SzüleiG. Beke Margit
Görög Imre
Foglalkozása
  • fotográfus
  • rajzoló
KitüntetéseiVilág Igaza díj (1998. november 1.)[6]
Ata Kandó aláírása
Ata Kandó aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ata Kandó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ata Kandó, született Görög Etelka (Budapest, 1913. szeptember 17. – Bergen, 2017. szeptember 14.) magyar származású holland fotográfus, fotóművész.

Életrajza

Szülei G. Beke Margit és Görög Imre írók és műfordítók, nagyapja Beke Manó, matematikus. Az 1920-as évek végén a Műhely nevű grafikai iskolába járt; a Bauhausból hazatért Bortnyik Sándor alapította magániskolában ismerte meg Kandó Gyula festőművészt, akihez feleségül ment. Kandóval költözött Párizsba, ahol megismerte a nyomorgó emigráns művészek életét. 1936-ban egy barcelonai plakátkészítő versenyen vele nyerte el a fődíjat, egy kamerát. 80 évvel később egy interjúban Ata Kandó ezt a mozzanatot emelte ki élete döntő fordulataként.

A harmincas évek végén újra Pesten éltek. Ata Wachter Klárától, Haár Ferenctől, Pécsi Józseftől tanult fotózni, Reismann Mariannál laborált. 1938-ban ismét Párizsban próbált szerencsét, ekkor már fotográfusként, de miután a németek megszállták Franciaországot, férjével visszatért Budapestre. A háború alatt születtek gyermekeik, egy fiú és egy lány ikerpár. A szűkebb család túlélte az ostromot, de Ata húga a háború végén aknára lépett. 1947-ben ismét Franciaországba indultak, Kandó Gyula azonban két évvel később visszatért és hosszú évekig nem találkoztak ezután.

Ata Párizsban, Robert Capa jóvoltából a Magnum ügynökség fotósainak fényképeit laborálta. Itt ismerte meg Ed Van der Elsken holland fotográfust, akivel 1954-ben Amszterdamba ment.[9] Nemsokára ez a házasság is válással végződött, Ata azonban családjával Hollandiában maradt.

Családfenntartóként eleinte divatlapoknak dolgozott, majd az ötvenes évektől tanítani kezdett az utrechti MTS Grafikai Intézetben. Az 1960-as évtized hozta el számára a hosszabb és távoli utazások lehetőségét. Egy volt fotómodell barátnője, Barbara Brändli révén jutott el Venezuelába, először 1961-ben. Első útját továbbiak követték. A Hold véréből című, 1970-ben Budapesten megjelent könyvében számolt be dél-amerikai élményeiről. 1979–1999 között a fia közelében, a kaliforniai Sacramentóban, 1999-től 2001-ig egyik lányánál, a brit Isle of Wight szigetén, 2001 óta pedig a hollandiai Bergenben, egy idősek otthonában élt. Fotói a világ több gyűjteményében megtalálhatók. 2016-ban Rotterdamban, a Holland Fotómúzeumban nyílt kiállítása.

Fotókönyvek

Ata Kandó az ötvenes évek közepén kezdett fotókönyveket összeállítani. 1956 karácsonyára jelent meg a Violette Corneliusszal közösen készített cím nélküli albuma, amelynek bevételeit a szerzők az októberi forradalom leverése után menekülő magyar gyermekek javára ajánlották fel. 1954-ben svájci és ausztriai vidékeken kirándulva készítette el az Álom az erdőben (Droom in het woud) című, 1957-ben kiadott fotókönyvének felvételeit. "Szintén saját kis modelljeivel tervezte meg a – csak 2004-ben – Kalypso & Nausicaa címmel megjelent kötetét. Ata e képein keresztül a mítosz nyomába szegődött, Odüsszeusz elképzelt bolyongását úgy fényképezve, hogy akár a láthatatlant is meg tudja mutatni."[10]

Származása

Ata Kandó
(szül. Görög Etelka)
(Budapest, 1913. szept. 17–
Bergen, 2017. szept. 14.)
fotográfus 		Apja:

Görög Imre
(1901-ig Gussmann Ignác)[11]
(Budapest, 1882. dec. 26.–
Budapest, 1974. nov. 16.)
író, műfordító, tanár

Apai nagyapja:

Gussmann Simon[12]
(Újvidék, kb. 1843–
Budapest, 1922. aug. 22)[13]
kereskedő

Apai nagyapai dédapja:

Gussmann Ignác

Apai nagyapai dédanyja:

Hirsch Ilona

Apai nagyanyja:

Frank Jenny
(másképp: Frank Eugénia)
(Pest, 1854. szept. 29.–
Budapest, 1931. nov. 2.)[14]

Apai nagyanyai dédapja:

Frank Márkus

Apai nagyanyai dédanyja:

Deutsch Rézi

Anyja:

G. Beke Margit
(Gödöllő, 1890. júl. 11.–
Budapest, 1988. aug. 30.)
író, műfordító

Anyai nagyapja:

Beke Manó
(1884-ig Beck Manó)[15]
(Pápa, 1862. ápr. 24.–
Budapest, 1946. jún. 27.)
matematikus, egyetemi tanár

Anyai nagyapai dédapja:

Beck Lipót
pékmester

Anyai nagyapai dédanyja:

Herzog Fanni

Anyai nagyanyja:

Stern Júlia
(Pest, 1866. jan. 27.–
Budapest, 1959. aug. 26.)[16]

Anyai nagyanyai dédapja:

Stern Móric

Anyai nagyanyai dédanyja:

Stern Mária

Jegyzetek

  1. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  2. ↑ 2019. november 5., 1603
  3. ↑ BnF-források (francia nyelven)
  4. ↑ a b c d online image library Nederlands Fotomuseum. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  5. ↑ Meghalt a legidősebb magyar fotóművész
  6. ↑ a b The Righteous Among the Nations Database (angol nyelven)
  7. ↑ a b Pompidou központ
  8. ↑ Photographers’ Identities Catalog. (Hozzáférés: 2020. december 19.)
  9. ↑ Ed
  10. ↑ Ata szeme
  11. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 78077/1901. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 671. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1901. év 11. oldal 36. sor
  12. ↑ Gusman (Gussmann) Simon és Frank Jenny házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 7/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 17.)
  13. ↑ Gussmann Simon halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1434/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 17.)
  14. ↑ Gussmann Simonné halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 2248/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 17.)
  15. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 25132/1884. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1884. év 2. oldal 27. sor
  16. ↑ Beke Manóné halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi állami halotti akv. 641/1959. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. szeptember 17.)

Külső hivatkozások

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!