Arzénsav

Arzénsav
Arzénsav
Arzénsav
IUPAC-név	arzénsav
Más nevek	ortoarzénsav, mirenysav
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7778-39-4
RTECS szám	CG0700000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	H3AsO4 (csak oldatban) H3AsO4·1/2H2O (stabil alak)
Moláris tömeg	141,9429 g/mol
Megjelenés	fehér, higroszkópos
Sűrűség	2,50 g/cm³, szilárd[1]
Olvadáspont	35,5 °C[1]
Forráspont	120 °C (vizet ad le)[1]
Oldhatóság (vízben)	jól oldódik[1]
Savasság (pKa)	2,21, 6,93, 11,51[2]
Kristályszerkezet
Molekulaforma	tetraéderes
Veszélyek
Főbb veszélyek	Mérgező (T), Veszélyes a környezetre (N) rákkeltő (kat. 1)[1]
R mondatok	R45, R23/25, R50/53[1]
S mondatok	S53, S45, S60, S61[1]
Lobbanáspont	nem gyúlékony
LD50	48 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation	foszforsav
Azonos anion	nátrium-arzenát
Rokon vegyületek	arzénessav arzén-pentoxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az arzénsav (nyelvújításkori magyar elnevezése mirenysav) az arzén egyik oxosava, +5-ös oxidációs számú arzént tartalmaz. Nem állítható elő tisztán, csak a H₃AsO₄ · ½ H₂O összegképletű hidrátja formájában. Vizes oldatából ez a hidrát kristályosodik ki áttetsző rombos szerkezetű lemezkék vagy kristályok alakjában. Nedves levegőn elfolyósodik és amorf anyaggá alakul. Jól oldódik vízben, alkoholban, glicerinben és lúgokban. Mérgező hatású.

Kémiai tulajdonságai

Ha hevítik, vizet veszít. Először piroarzénsavvá (H₄As₂O₅), majd metaarzénsavvá (HAsO₃) alakul. Vörös izzáson további vizet veszít, arzén-pentoxid (As₂O₅) képződik belőle. Ez erős izzáson oxigént ad le és arzén-trioxiddá (As₂O₃) alakul. Oxidáló tulajdonságú, mert könnyen ad le oxigént. Hárombázisú középerős – a foszforsavnál valamivel gyengébb – sav, disszociációját az alábbi egyensúlyok írják le:

H₃AsO₄ ⇌ H₂AsO−4 + H⁺ (K₁ = 10^−2,19)

H₂AsO−4 ⇌ HAsO2−4 + H⁺ (K₂ = 10^−6,94)

HAsO2−4 ⇌ AsO3−4 + H⁺ (K₃ = 10^−11,5)

Erős bázisokkal sókat, arzenátokat képez. Hidrogén hatására arzénné vagy arzén-hidrogénné redukálódik. Savas közegben az arzénsav oldatból kén-hidrogén hatására sárga csapadék, arzén-pentaszulfid (As₂S₅) válik le. Ón(II)-klorid (SnCl₂) hatására savas kémhatású oldatban arzénné redukálódik.

Előállítása

Az arzénsav arzénből vagy arzén-trioxidból állítható elő salétromsavas oxidációval. Arzenátok (az arzénsav sói) képződnek az arzenitek (az arzénessav sói) levegőn való hevítésekor vagy elektrolitos oxidációjakor.

Felhasználása

A festékiparban és az üveggyártásban oxidálószerként, a vegyiparban arzenátok előállítására használják.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia
• Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

Hivatkozások

1. Az arzénsav vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 18. (JavaScript szükséges) (angolul)
2. Négyjegyű függvénytáblázatok, összefüggések és adatok, 334. oldal. ISBN 963-19-5703-9