Aranyosgerendi református templom

Aranyosgerendi református templom
Település	Aranyosgerend, Kolozs
Ország	Románia
Vallás	keresztény
Irányzat	református
Építési adatok
Stílus	Gótikus
Építés befejezése	13. század
Alapadatok
Torony	1
LMI-kód	CJ-II-m-B-07696
Elhelyezkedése
Aranyosgerendi református templom Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 28′ 20″, k. h. 23° 57′ 03″46.4722722222, 23.950775Koordináták: é. sz. 46° 28′ 20″, k. h. 23° 57′ 03″46.4722722222, 23.950775
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosgerendi református templom témájú médiaállományokat.

A középkori templom tornya oldalról nézve

Az aranyosgerendi református templom Erdély egyik legrégebbik temploma, amely a Kemény–Bánffy-kastélytól nem messze található. 1290-ből van az első biztos adat, amelyben az áll, hogy István pap a valószínűleg román stílusú templomhoz egy sekrestyét építtetett. 2004-től műemlékvédelem alatt áll.

Története

Az 1290-ben már sekrestyés templom első írásos említése a templomban található. A Szent Erzsébetet védőszentnek választó templom sekrestyeajtó szemöldökén a következő szerepel: Istam cameram edificativ Stephas sacerdos anno Di MCCXC. A szentély déli fala még mindig az eredeti, 13. századi fal. Ezen a falon található a román stílusú lóherés ablak.

1299-ben Péter és Pál (feltehetően a falu birtokosai) a templomot teljesen átépítették a mai formájába. Ezt támasztja alá a déli fal felirata: "ANNOO D(omi)NI M*CC*XC* NONO SAULUS ARCHIDIACO(nus) DE TORDA PETRUS COMES FILII SA(m)SONIS NICOLA(us) FILI(us) E(ius)DEM P(etri) (a)EDIFICAVERU(n)T ECC(lesi)AM IN HONORE BEAT(A)E ELIZABETH(ae) " (magyarul: Az Úrnak 1299-ik esztendejében Saul, tordai főesperes, Péter ispán, Sámson fiai, Miklós, ugyanezen Péter fia, építették a templomot Szent erzsébet tiszteletére)

A templom gótikus stílusában a román stílus jeleit is fellelhetjük. A gótikát a főkapuzat, a szentély ajtaja, a papi kőszéken, a támpoharakon, csúcsíves ablakakon, és nem utolsósorban a templomhajón.

A mohácsi vész után Gerendi Miklós, Erdély püspöke mindent megtett, hogy Erdélyt I. Ferdinánd számára megtarthassa. Ezért 1529. január 21-én az aranyosgerendi templomba országgyűlést szervezett. Igyekezete nem sikerült, mert Péter vajda a székelyek segítségével legyőzte Ferdinánd hadait.

A reformáció idején

A reformáció idején az Apafiak lettek Aranyosgerend birtokosai. Az Apafi család híres volt a reformáció pártolásáról, ezért 1572-ben már Csanádi Imre protestáns prédikátor vette át a papi teendőket.

Kisebb megszakítással, 1598 - 1610, a mai napig is református istentiszteletek folynak a templomban, habár a gyülekezet lassan kezd kiöregedni.

Egyházi elöljárók

Év	A lelkész neve	Vallása	Megjegyzés
1290	Stephas sacerdos	r.k.	A sekrestyén lévő felirat
1332	Joannes	r.k.	Orbán Balázs
1572	Csanádi Imre	unit.	A keredi levéltár bizonyítványa
1580	II. Bogháti F. Miklós	unit.	Orbán Balázs
1592	(?)		Orbán Balázs
1620	Albisi Márton	ref.	Kemény János nevelője volt.
1629	Szeredahelyi István	ref.	Tanúként szerepel Kemény Boldizsár birtok-ügyében.
1642	Csulai György	ref
1658	Imre	ref.
1661	Csengeri K. István	ref.
1667	Szathmári Baka Péter	ref.	Lónay Anna udvari papja.
1671	Pápai György	ref.
1684	Dobrai István	ref.
1694	Szacsavai Pál	ref.
1699	Léczfalvi Bálint	ref.
1708	Barócz Mihály	ref.
1736	Bánffyhunyadi Abacs János	ref
1790	Horváth Sámuel	ref.
1807	Incze Simeon	ref.
1809	Marussi Mihály	ref.	Generális notárius
1830	Horváth Miklós	ref.	Egyházmegyei főjegyző is
1846	Hegedűs Lajos	ref.	Esperes
1894	Veress Károly	ref.
1940	Id. Gudor Lajos	ref.
	Gudor Péter	ref.	Id. Gudor Lajos fia

Képgaléria

• 
  Bejárat a templomba
• 
  A feltárt középkori freskók
• 
  A faragott szószék
• 
  Istentisztelet
• 
  Bolyai-kályha

Külső hivatkozás

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosgerendi református templom témájú médiaállományokat.

• Adatbank – Erdélyi magyar elektronikus könyvtár, Református templom, Aranyosgerend
• A Békés Megyei Hírlap szócikke
• Id. Gudor Lajos, Gudor Péter: Aranyosgerend - 2007, Hiperborea Kiadó (ISBN 978-973-7935-72-4)