Anton Joseph Kerner

Anton Joseph Kerner
Született	1831. november 12.[1][2] 1831. november 13.[3] Mautern an der Donau[4][2]
Elhunyt	1898. június 21. (66 évesen)[1][2] Bécs[5][2]
Állampolgársága	osztrák[2] Ciszlajtánia[2]
Gyermekei	Fritz Kerner
Foglalkozása	botanikus egyetemi oktató botanikai illusztrátor
Tisztsége	high school professor (1855–) professzor (Innsbrucki Egyetem, 1860–)
Iskolái	Bécsi Egyetem
Sírhelye	Wiener Zentralfriedhof
Anton Joseph Kerner aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Anton Joseph Kerner témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Anton Joseph Kerner, Marilaun lovagja (Alsó-Ausztria, Mautern an der Donau, 1831. november 12. – Bécs, 1898. június 21.) osztrák botanikus és egyetemi tanár. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „A. Kern”.

Életpályája

Anton Joseph Kerner 1831. november 12-én született az Alsó-Ausztriai Mauternben. Tanulmányait 1848-tól 1853-ig a bécsi egyetemen folytatta, 1854-ben lett orvosdoktor, 1858-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje, a Josefs Polytechnikum természettudományi tanára lett. 1860-ban az Innsbrucki Egyetem botanikai tanára, 1878-ban kinevezték a bécsi egyetem professzorának és a botanikus kert igazgatójának.

Kerner klasszikus műve, a Das Pflanzenleben der Donauländer című könyv (Innsbruck 1863), amely a magyar puszta és az Alpok közötti terület növényzetének leírását tartalmazza. Új módszereket alkalmazott, leírta az erdők rétegszerkezetét, és rámutatott a növényzet kialakulásának a klímatikus viszonyokkal és a talajjal való kapcsolatára.

Kerner külföldi kísérleteket is tett, azzal a céllal, hogy feltárja a különböző magasságok éghajlati hatását a 300 faj növekedésére. 1875-ben létrehozta az első alpesi kertet a tiroli Blaserben.

Kerner a darwini evolúció elméletének követője volt, mely a rovarok változékonyságát és az új fajok megjelenésének alapját képezte, többek között Gregor Mendellel és Charles Darwinnal.

A bécsi botanikus kertben Richard Wettstein volt az utódja, aki egyben a veje is lett, amikor feleségül vette Kerner lányát, Adelét.

Főbb munkái

• Der Jauerling. In: Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien, 5, 1855, S. 521–524.
• Flora der Bauerngärten in Deutschland. In: Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien, 5, 1855, S. 787–826.
• Das Hochkar: eine pflanzengeografische Skizze. In: Verhandlungen der Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien, 7, 1857, S. 517–530.
• Niederösterreichische Weiden. Ueberreuter, Wien, 1860 doi:10.5962/bhl.title.15620
• Die Cultur der Alpenpflanzen. Wagner, Innsbruck, 1864
• Novae plantarum species Tiroliae, Venetiae, Carnioliae, Carinthiae Styriae et Austriae. Innsbruck, 1870, doi:10.5962/bhl.title.9835.

Magyarul

• A Duna menti országok növényvilága. A magyar Alföld és a Bihar-hegység; ford. Madas László, szerk. Oroszi Sándor; Dr. Zólyomi Bálintné Barna Piroska Alapítvány–OEE Erdészettörténeti Szakosztály, Budapest, 2004 (Erdészettörténeti közlemények)
• Másfél évszázad növényföldrajzi gondolataiból; szerk. Bartha Dénes, Oroszi Sándor; NYME Erdőmérnöki Kar Növénytani Tanszék, Sopron, 2004 (Tilia)

Jegyzetek

1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
2. Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven). nem ismert. (Hozzáférés: 2024. december 20.)
3. Kerner, Anton Joseph (BLKÖ)
4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
5. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források

• Ernst Moriz Kronfeld: Anton Kerner Marilaun – egy német természettudós élete és munkája. Kiadó Chr. Herm. Tauchnitz, Leipzig 1908 (archive.org – Dr. W. von Wettstein professzor bevezetésével)
• Fritz Knoll: Anton Kerner Marilaun, a növényi élet felfedezője. In: osztrák naturalisták és technikusok. Bécs, 1950 (Osztrák Tudományos Akadémia)

További információk

• Degen Árpád: Kerner Antal; Pesti Lloyd Ny., Budapest, 1898