Kohn Simon és Preis Mária fia, izraelita vallású. 1905. július 6-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Winternitz Szerénnel, Winternitz Antal és Friedmann Fanni lányával.[2] 1907-ben felvették a budapesti Reform szabadkőműves páholyba.[3] Budapesti tanulmányai után ugyanott tanár, 1907-től a Középiskolai Mathematikai Lapok társszerkesztője, 1919-ben a Közoktatásügyi Népbiztosságon dolgozott.[4] A matematikát fontos fegyvernek tartotta a természet erői ellen vívott harcban, dolgozatai a kapcsolástant és a geometriai szerkesztések elméletét bővítették.
Művelődéspolitikájának vezető elve az oktatás folytonosságának biztosítása megfelelő iskolán kívüli intézmények szervezésével. A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, majd Kolozsvárra költözött, s a Tarbut (héberül 'művelődés') Országos Zsidó Iskolaegyesület igazgatójaként működött. Az izraelita felekezetű középiskola tanári karába valláskülönbség nélkül vont be haladó szellemű értelmiségieket.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) természettudományi szakosztályának munkatársa, ismertette Albert Einsteinrelativitáselméletét, méltatta a Bolyaiakat. Az 1940 őszén kiharcolta, hogy létrejöjjön a kolozsvári zsidó gimnázium, amelynek haláláig igazgatója volt. Matematikai tárgyú írásai kéziratban maradtak.
Jegyzetek
↑A Belügyminisztérium 1898. évi 14978. sz. rendelete. MNL-OL 30789. mikrofilm 855. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 41. oldal 39. sor.
↑Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939.