Krasznahorkai és csíkszentkirályi gróf Andrássy György (Kassa , 1797 . február 5. – Bécs , 1872 . december 19. ) császári és királyi kamarás, valódi belső titkos tanácsos, Magyarország főpohárnokmestere, a Tiszai Vaspályatársaság és a Felső-magyarországi Bányamívelő Egyesület elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Élete
Andrássy György portréja a Vasárnapi Ujságban
A Magyar Tudományos Akadémia , korábbi nevén a Magyar Tudós Társaság egyik alapítója 10 500 forinttal; alaprajzának országgyűlési megerősítésekor 1830 . november 17-én ő is a kihirdetett igazgatótanács tagjainak sorában volt; 1832 . március 10-én választatották a II. (bölcseleti és történeti) osztály tiszteleti tagjává. Az 1827 -ben alakult Pályafutási Társaság alakító bizottságában tevőleges részt vállalt, amikor pedig az 1830 . június 11-én tartott alakító gyűlésen, Állattenyésztő Társasággá szerveződött át, választott tagjává, egyszersmind titoknokává választották. E minőségében szerkesztette több éven át a Gyepkönyv (Jelentés a magyarországi Állattenyésztő Társaság munkálódásairól) című évkönyvet, 1830 -ban Döbrentei Gáborral , 1831 -ben Tasner Antallal , azután egyedül. 1835 . június 8-án az Állattenyésztő Társaság Országos Magyar Gazdasági Egyesületté változott át. Ismét titoknokká választották, mely hivatalát 1836 . november 14-éig viselte. Ekkor Angliába utazott. 1840 . november 17-étől 1845 . június 25-éig az egylet másodelnöke volt. 1838 . augusztus 1-jén a Gömör és Kishont, 1842 . szeptember 28-án pedig Sáros vármegye főispáni hivatalába iktatták be. A politika és a nemzetgazdaság terén való szereplése, különösen a Széchenyi lánchíd és a vasút létesítése körül, egybeesik Széchenyi István gróf működésével.
Leszármazottai
Aulendorfban (Baden-Württemberg , Németország ) 1834 . február 10-én vette feleségül Königsegg-Aulendorfi Franciska grófnőt (*Aulendorf, 1814 . július 3. ; †Bécs , 1871 . április 22. ). A házasságból két fiú- és két leánygyermek született:
Művei
Még egy kis munkát írt Tasnerral együtt az Állattenyésztésről, hely és év nélkül.
Arcképe Franz Eybl rajza után Alois Leykum kőnyomatában megjelent Bécsben 1842.
Források