Android (operációs rendszer)

Ez a szócikk az operációs rendszerről szól. Hasonló címmel lásd még: Android (egyértelműsítő lap).

Android
Fejlesztő	Google, Open Handset Alliance, Android Open Source Project
Forráskód	Szabad szoftver[1] (szabadalmaztatott driverekkel)
OS-család	Unix-szerű
Programozási nyelv	C (mag), C++, Java és Kotlin (UI)
Legelső kiadás	2008. szeptember 23.[2]
Stabil verzió	15.0.0 r9 (stabil verzió, 2024. december 10.)
Fejlesztői verzió	Android 14 Developer Release 2. (2023. február 8.)[3]
Hardver	ARM64 Régebbi verziók: MIPS,[4] x86,[5] RISC-V (ezeket harmadik féltől származó megoldásokkal visszahozhatóak)
Csomagkezelő	APK, legnagyobb digitális terjesztési platform, Google Play
Kernel	Monolitikus (módosított Linux)
Felhasználói felület	Grafikus (Material)
Elérhető	100+ nyelven[6]
Licenc	Apache Licenc 2.0 és GNU GPL v2[7]
Státusz	Aktuális
Weboldal	www.android.com (angolul)

Az Android egy mobil operációs rendszer, ami egy erősen módosított Linux rendszermagot használ.^[8] Elsősorban érintőképernyős mobil eszközökre (okostelefon, táblagép) tervezve. Fejlesztését az Android, Inc. kezdte el, amelyet 2005-ben a Google felvásárolt,^[9] majd az Open Handset Alliance folytatta, de még mindig a Google a fő fejlesztő.^[10] A fejlesztők Java (Google saját IDE-be Kotlin, C++ (NDK) is támogatott) nyelven készíthetnek alkalmazásokat.^[11][12]

Az első androidos telefon 2008 októberében jelent meg.^[13] 2021 május óta a világ legtöbbet telepített operációs rendszere.^[14]

Az Android felhasználói szemmel

Manapság leginkább mobil eszközökön találkozhatunk Android operációs rendszerrel. A platform lényeges része a Google eszköztár, amely lehetővé teszi, hogy a Google-fiókazonosítónk megadása után a névjegyzéket, az üzeneteinket, a beszélgetéseinket, a naptárunkat, illetve a webes fotóalbumunkat az operációs rendszer szinkronban tartsa. Ha levelezni kezdünk egy új partnerrel a Gmail keretein belül, akkor az Android névjegyzékében megjelenik az új név; ha egy telefonhívás után felvesszük a névjegyzékbe a hívó adatait, akkor a Gmail kapcsolataink között jelenik meg szinte azonnal, s igaz ez a naptárunkra, illetve a GTalk beszélgetéseinkre is. A mobilban lévő kamera segítségével készített fotókat meg tudjuk osztani a Picasa portálon.

Chrome-alapú böngészővel elérhető a világháló, a mobileszköz tudása megfelel egy átlagos böngésző tudásának (2.2 verzió esetén Flash Lite 10.1 révén Flash tartalom is működik), bár az élménynek a kijelző mérete határt szab, a szöveg újratördelése és a kényelmes zoom funkciók okán mégis hasznos lehet utazás közbeni internetezésre.

A platform alapból támogat különféle multimédia formátumokat, legyen az zene vagy videó, ám a letölthető programok révén szinte alig van olyan médiafájl, amely nem játszható le.

Google Play

Az Android további érdekessége a Google Play (vagy Play Áruház), korábbi nevén Android Market, ahol több mint 1 000 000 kategorizált alkalmazás tölthető le a telefonunkra vagy táblagépünkre.^[15] Vannak köztük ingyenesek és fizetősek is, illetve megtalálhatóak letölthető könyvek és filmek is. Egyes országokban eszközöket is lehet a Google Play-en keresztül vásárolni. 2020. december 3-áig lehetett a Google Play-en keresztül zenét és podcastot is vásárolni, de azóta a Google Play Zene megszűnt, és beleolvadt a YouTube Zenébe és a Google Podcastsba.

A platformról bővebben

A grafikus felhasználói felület réteges sémája

Az Android platform abból a célból született, hogy egységes nyílt forrású operációs rendszere legyen a mobil eszközöknek (és itt elsősorban az okostelefon kategóriát kell érteni, mintsem egyszerű mobiltelefonokat). Az elképzelés alapja egy Linux alapú operációs rendszer volt, amelyet úgy alakítanak át, hogy képes legyen problémák nélkül kezelni a mobil eszközök integrált hardvereit (érintőképernyő, Wi-Fi, HSDPA, Bluetooth stb.). Az első lépéseknél nem volt szó Java nyelvről, azonban a Google 2005 júliusában megvásárolta az Android nevű céget, és új irányt adott a fejlesztésnek: a Linux kernel fölé egy virtuális gép került, amely a felhasználói felület kezeléséért és az alkalmazások futtatásáért felelős.

Ez nem ment egyik napról a másikra, és a Google az első évben igen csöndesen dolgozott, 2007 elején kezdtek kiszivárogni olyan hírek, hogy a Google belép a mobil piacra. Az iparági pletykák végül igaznak bizonyultak, bár sok esetben túlzó állításokat és rémhíreket lehetett olvasni a híroldalakon. 2007. november 5-én az Open Handset Alliance bejelentette az Android platformot, aminek tagjai között több tucat mobil technológiában érdekelt céget megtalálunk, akik érdekeltek egy szabad és nyílt forrású platform bevezetésében.

Napjainkra az Android platform iránt a mobiltelefon- és a tabletgyártók izgalmát leszámítva nagy érdeklődés mutatkozik a gépjárművek fedélzeti számítógépét és navigációját szállító cégek, illetve az ipari automatizálás irányából is, hiszen minden olyan helyen kényelmes az Android, ahol alapvetően kicsi a kijelző, limitáltak az erőforrások és az adatbevitel nem egérrel és/vagy billentyűzettel történik.

A platform egyszerűnek tűnik, és messziről nézve egyszerű is, vessünk egy pillantást az alábbi ábrára:

Az Android szoftver architektúrája

Mint láthatjuk, a platform alapját a Linux kernel adja, amely tartalmazza a hardver által kezelendő eszközök meghajtóprogramjait. Ezeket azon cégek készítik el, amelyek az Android platformot saját készülékükön használni kívánják, hiszen a gyártónál jobban más nem ismerheti a mobil eszközbe integrált perifériákat. Ez a kis méretű kernel adja a memória kezelését, a folyamatok ütemezését és az alacsony fogyasztást elősegítő teljesítménykezelést is.

A kernel szolgáltatásait használják a Linux rendszerekben meglévő különféle programkönyvtárak, mint a libc, az SSL vagy az SQLite; ezek C/C++ nyelven vannak megvalósítva, és a Linux kernelen futnak közvetlenül. Részben ezekre épül a Dalvik virtuális gép, amely egyáltalán nem kompatibilis a Sun virtuális gépével, teljesen más az utasításkészlete, és más bináris programot futtat. A Java programok nem egy-egy .class állományba kerülnek fordítás után, hanem egy nagyobb Dalvik Executable formátumba, amelynek kiterjesztése .dex, és általában kisebb, mint a forrásul szolgáló .class állományok mérete, mivel a több Java fájlban megtalálható konstansokat csak egyszer fordítja bele a Dalvik fordító. A virtuális gép más, mint a Java alatti megszokott virtuális gép, vagyis a Java csak mint nyelv jelenik meg!

A többi részekben már csak Java forrást találunk, amelyet a virtuális gép futtat, s ez adja az Android lényegét: a látható és tapintható operációs rendszert, illetve a futó programokat. A virtuális gép akár teljesen elrejti a Linux által használt fájlrendszert, és csak az Android Runtime által biztosított fájlrendszert láthatjuk.^[16]

Története

Az Android 1.0 platform 2008. október 21-én került kiadásra Apache licenc alatt, amely - egy szűk fanatikusokból álló rétegen kívül - nem nyerte el igazán az átlagfelhasználók tetszését. A platform stabilitása megfelelő volt ugyan, inkább a használhatósága volt nehézkes, sok esetben pedig a kinézete sem volt megfelelő. A HTC által gyártott G1 is inkább csak koncepciótelefon volt - elősegítendő a fejlesztők munkáját, illetve felkeltendő a cégek érdeklődését -, mint használható mobil eszköz.

• 2010-ben a Google bemutatta a Nexus referenciakészülék-termékcsaládját, amit külsős cégek gyártanak. A Google összeállt a HTC-vel, és bemutatták a Nexus One mobiltelefont, amin már az Android 2.1 volt elérhető. Még ebben az évben bejelentették az utódot, amit már a Samsung gyártott, a Nexus S-t, ami már az újabb 2.3-as Androidot futtatja.
• 2011 év végén jött az újabb Galaxy Nexus, szintén a Samsung műhelyéből. Ezen már az Android 4.0 Ice Cream Sandwich futott.
• 2012 júniusában megjelent az első Nexus tablet, a Nexus 7, majd ezt követte a Nexus 10. Mindkét tableten az Android 4.1 volt megtalálható.
• 2012 novemberében jelent meg a Nexus 4, amit az LG gyártott, Android 4.2-vel.
• 2013-ban jött az újabb Nexus 5, szintén LG-gyártmány. Ezen az akkor legújabb, Android 4.4 KitKat futott.
• 2014 októberében mutatták be a jelenleg legújabb Nexus-t, a Nexus 6-ot (Motorola) és a Nexus 9-et (HTC), amiken az Android 5.0 Lollipop található
• 2015 szeptemberében 2 új modell mutatkozott be: az LG által gyártott Nexus 5X és a Huawei által gyártott Nexus 6P, amelyek Android 6.0 Marshmallow-al érkeztek. Ezek után már nem mutattak be újabb Nexus telefonokat, helyüket a Pixel telefonok vették át.
• 2015 decemberben jelent meg a Pixel C, ami a mai napig az egyetlen Pixel tablet, ami készült.
• 2016 októberében jelentette be a Google a Pixel és Pixel XL telefonokat, amelyeket a HTC gyártott.
• 2017-ben szintén októberben mutatta be a Google a Pixel 2-t, amit újra a HTC gyártott és a Pixel 2 XL-t, amelyet az LG készített.
• 2018-ban az eddigiek alapján újra októberben mutatta be a Google a Pixel 3-at és a Pixel 3 XL-t.
• 2019 májusban megjelent az első olcsóbb Pixel verzió az a széria. Pixel 3a és Pixel 3a XL.
• 2019 októberben a Pixel 4 és Pixel 4 XL került bemutatásra. Android 10 operációs rendszerrel érkeztek.
• 2020 augusztusban mutatták be a Pixel 4a-t, amit szeptemberben követett a Pixel 4a 5G, ami az első 5G képes Pixel készülék.
• 2020 szeptemberben mutatták be a Pixel 5-öt is. Amiből nem készült XL változat.
• 2021 augusztusban érkezett a Pixel 5a 5G. Ami a Pixel 5 olcsóbb, de 5G képes változata.
• 2021 októberben mutatták be a Pixel 6 és 6 Pro készülékeket. A Pro több kamerával, nagyobb házzal és akkumulátorral rendelkezik.

Android-verziók

Bővebben: Android-verziók

Verzió	Elnevezés	Kiadás dátuma	API-szint	DVM/ART	Részesedés[17]
14	Upside Down Cake	2023. november 9.	34	ART	N/A
13	Tiramisu	2022. augusztus 15.	33	ART	n/a
12L	Snow Cone v2	2022. március 7.	32	ART	n/a
12	Snow Cone	2021. október 4.	31	ART	n/a
11	Red Velvet Cake	2020. szeptember 8.	30	ART	n/a
10	Quince Tart (Android Q)	2019. szeptember 3.	29	ART	n/a
9.0	Pie	2018. augusztus 6.	28	ART	10,4%
8.1	Oreo	2017. december 5.	27	ART	15,4%
8.0		2017. augusztus 21.	26	ART	12,9%
7.1	Nougat	2016. október 4.	25	ART	7,8%
7.0		2016. augusztus 22.	24	ART	11,4%
6.0	Marshmallow	2015. október 5.	23	ART	16,9%
5.1-5.1.1	Lollipop	2015. március 9.	22	ART	11,5%
5.0.0-5.0.2		2014. november 3.	21	ART 2.1.0	3,0%
4.4	KitKat	2013. október 31.	19	DVM (és ART 1.6.0)	6,9%
4.3	Jelly Bean	2013. július 24.	18	DVM	0,5%
4.2.x		2012. november 13.	17	DVM	1,5%
4.1.x		2012. július 9.	16	DVM	1,2%
4.0.3-4.0.4	Ice Cream Sandwich	2011. december 16.	15	DVM	0,3%
2.3.3-2.3.7	Gingerbread	2011. február 9.	10	DVM	0,3%
2.2	Froyo	2010. május 20.	8	DVM	<0,1%

„Custom ROM”

Lásd még: CyanogenMod

A gyártó által kiadott, eredeti operációs rendszeren kívül lehetőségünk van ún. „Custom ROM”-ok – egyedi ill. sorozaton kívüli ROM-ok – használatára, mely egy módosított Android operációs rendszert jelent (néha magasabb verziószámú, mint a gyári). Ezek a ROM-ok új funkciókat tehetnek elérhetővé, gyakran gyorsabbak, mint a gyári operációs rendszer. Telepítése saját felelősségre hajtható végre, a telefon garanciája érvényét veszíti. A legelterjedtebb Custom ROM 2016-ig a CyanogenMod volt. 2016 végén forkolták a CM-nek hívott ROM-ot és lett belőle a LineageOS.^[18]

Rendszerkövetelmények

Az operációs rendszer minimum rendszerkövetelménye kiadásról kiadásra változott. Az első rendszerkövetelmény 32 MB RAM, 32 MB ROM és 200 MHz-es ARM architektúrájú (ARMv5) processzor volt.^[19][20] 2013 novemberében az Android 4.4 KitKat-nek minimum 512 MB RAM, ARMv7 vagy MIPS vagy x86-os architektúrájú processzor szükségeltetik és OpenGL ES 2.0 kompatibilis GPU. Újabb verziók több rendszerkövetelményt követelnek (pl.: kamera, giroszkóp szenzor) bár ezek nem szükségesek a rendszer futtatásához.^[21]

"The Bot", a bugdroid

Kabalafigura

Az Android kabalafigurája a neve után egy zöld Android (emberi képességeket utánzó robot). Sokáig nem volt hivatalos neve, de az Android fejlesztői csapatán belül állítólag "Bugdroid" volt a beceneve.^[22] A Google csak 2024-ben fedte fel egy blog posztban, hogy a hivatalos neve: "The Bot".^[23][24]

Irina Blok, a Google grafikusa tervezte^[25] és 2007. november 5-én debütált a nyilvánosság előtt az operációs rendszer bejelentésével együtt. A grafikusnő nem belső feladatként alkotta meg, hanem a cégtől függetlenül és a művét nyilvánossá tette. Az Android fejlesztő csapata körében hamar népszerű és használatos lett, különféle változatokban. A népszerűsége okán fogadta be a Google, mint hivatalos jelkép, az Android logó részeként.^[26]

Jegyzetek

1. Philosophy and Goals. Android Open Source Project. Google. [2012. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 21.)
2. Announcing the Android 1.0 SDK, release 1, 2008. szeptember 9. [2015. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
3. Android 14 Beta
4. MIPS gets sweet with Honeycomb. Eetimes.com. [2012. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 20.)
5. Shah, Agam: Google's Android 4.0 ported to x86 processors. Computerworld. International Data Group, 2011. december 1. (Hozzáférés: 2012. február 20.)
6. Android 7.0 Nougat. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 5.) „Internationalization
   Multi-locale support [..]
   New languages supported: Coupled with allowing you to select multiple languages preferences, Android Nougat allows you to select from 100 new languages and 25 locales for commonly used languages such as English, Spanish, French, and Arabic. This enables Apps to better support and understanding your language preferences even if your devices lacks official support for it.”
7. Licenses. Android Open Source Project. Open Handset Alliance. (Hozzáférés: 2008. október 22.)
8. Kernel overview (angol nyelven). Android Open Source Project. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
9. Elgin, Ben: Google Buys Android for Its Mobile Arsenal. Bloomberg Businessweek. Bloomberg, 2005. augusztus 17. [2011. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 20.) „In what could be a key move in its nascent wireless strategy, Google (GOOG) has quietly acquired startup Android, Inc., ...”
10. Open Handset Alliance (2007-11-05). "Industry Leaders Announce Open Platform for Mobile Devices". Sajtóközlemény. Elérés: 2007-11-05.
11. Meet Android Studio (angol nyelven). Android Developers. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
12. Android runtime and Dalvik (angol nyelven). Android Open Source Project. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
13. T-Mobile G1 Spec. Infosite and comparisons. GSM Arena. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
14. Cranz, Alex: There are over 3 billion active Android devices (angol nyelven). The Verge, 2021. május 18. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
15. Google Play Hits 1 Million Apps. mashable.com, 2013. július 24. (Hozzáférés: 2014. január 2.)
16. „Android fejlesztés”, 2010. május 31. (Hozzáférés: 2010. május 31.) 
17. Android Version Overview. Android. (Hozzáférés: 2014. november 5.)
18. LineageOS: LineageOS – LineageOS Android Distribution (angol nyelven). lineageos.org. (Hozzáférés: 2022. január 11.)
19. Minimal hardware requirements for Android. stackexchange.com, 2011. október 17. (Hozzáférés: 2013. november 1.)
20. Google Android System Requirements. mycomputeraid.com, 2009. március 3. (Hozzáférés: 2013. november 1.)
21. Android Compatibility Definition Document (angol nyelven). Android Open Source Project. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
22. 8 Famous Mascots Whose Names You Didn't Know (angol nyelven), 2012. november 29. (Hozzáférés: 2024. szeptember 7.)
23. CES 2024: Top 4 Android experiences to try out - 1. Let The Bot be your guide (angol nyelven), 2024. január 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 7.)
24. Android's 3D bugdroid mascot is called 'The Bot' (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. szeptember 7.)
25. Irina Blok (angol nyelven). irinablok.com . (Hozzáférés: 2024. szeptember 7.)
26. Kennedy, Pagan: Who Made That Android Logo? (angol nyelven). The New York Times , 2013. október 11. (Hozzáférés: 2024. szeptember 7.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Android (operációs rendszer) témájú médiaállományokat.

• Az Android hivatalos weboldala
• Android Open Source Project
• Android Play Áruház

Kapcsolódó szócikkek

• Dalvik, az Android operációs rendszer virtuális gépe