| Ammónium-peroxo-diszulfát
|
![]()
|
| Más nevek |
Ammónium-perszulfát
|
| Kémiai azonosítók
|
| CAS-szám |
7727-54-0
|
| Kémiai és fizikai tulajdonságok
|
| Kémiai képlet |
(NH4)2S2O8
|
| Moláris tömeg |
228,20 g/mol
|
| Megjelenés |
fehér színű kristályok
|
| Sűrűség |
1,98 g/cm³, 20 °C[1]
|
| Olvadáspont |
120 °C (bomlik)[1]
|
| Oldhatóság (vízben) |
620 g/l, 20 °C[1]
|
| Veszélyek
|
| EU osztályozás |
Oxidáló (O), Ártalmas (Xn)[1]
|
| R mondatok |
R8, R22, R36/37/38, R42/43[1]
|
| S mondatok |
(S2), S22, S24, S26, S37[1]
|
| LD50 |
689 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
|
| Rokon vegyületek
|
| Azonos kation |
Ammónium-tioszulfát
Ammónium-szulfit
Ammónium-szulfát
|
| Azonos anion |
Nátrium-peroxo-diszulfát
Kálium-peroxo-diszulfát
|
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
|
Az ammónium-peroxo-diszulfát vagy ammónium-perszulfát egy szervetlen só, a peroxo-dikénsav ammóniumsója. A képlete (NH4)2S2O8. Színtelen kristályokat alkot. Vízben jól oldódik. Higroszkópos vegyület. Erős oxidálószer.
Kémiai tulajdonságai
Száraz állapotban stabil, de a nedves ammónium-perszulfát elbomlik. Bomlásakor oxigén fejlődik. Hevítés hatására szintén bomlik, ekkor ammónium-piroszulfáttá és oxigénné alakul. Vizes oldata savas kémhatású.
Erős oxidálószer. Az ezüst-nitrát oldatából fekete színű csapadékot, ezüst-peroxidot választ ki. Jódot szabadít fel a kálium-jodid oldatából. Ha tömény kálium-karbonát oldattal reagál, kálium-perkarbonát csapadék válik ki. Katalizátor jelenlétében a mangán(II)-vegyületeket permanganátokká oxidálja.
Előállítása
Az ammónium-szulfát anodikus oxidációjával állítható elő. Ekkor az ammónium-szulfát, hideg telített oldatát elektrolizálják, az elektród platinaháló. Az ammónium-peroxo-diszulfát az anódon keletkezik.
Felhasználása
Oxidálószerként, emellett a polimerizáció gyorsítására használják katalizátorként[1] a poliakrilamid-gélek készítésekor. Emellett a fényképészetben a negatívok gyengítésére és a fixírsó kimosására használják. Alkalmazzák hajszőkítő porokban is.[2]
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
Hivatkozások
