| Alumínium-foszfid
|
![]()
Alumínium-foszfid
|
| Más nevek |
Aluminum-foszfid
Alumínium(III)-foszfid
Alumínium-monofoszfid
Fosztoxin
Fumitoxin
|
| Kémiai azonosítók
|
| CAS-szám |
20859-73-8
|
| PubChem |
30332
|
| ChemSpider |
28171
|
| EINECS-szám |
244-088-0
|
| RTECS szám |
BD1400000
|
| SMILES |
|---|
| [PH+]12[Al-][PH+]3[Al-][PH+]([AlH-]14)[AlH-]1[P+]5([AlH-]38)[Al-]26[PH+]2[AlH-]([P+]4)[PH+]1[Al-][PH+]3[AlH-]2[P+][AlH-]([PH+]6[AlH-]([PH+])[PH+]68)[PH+]([Al-]6)[AlH-]35 |
|
|
|
| InChIKey |
PPNXXZIBFHTHDM-UHFFFAOYSA-N
|
| UNII |
E23DR6L59S
|
| Kémiai és fizikai tulajdonságok
|
| Kémiai képlet |
AlP
|
| Moláris tömeg |
57,9552 g/mol
|
| Megjelenés |
Sárga vagy szürke kristály
|
| Szag |
fokhagymaszerű
|
| Sűrűség |
2,85 g/cm3
|
| Olvadáspont |
2530 °C
|
| Oldhatóság (vízben) |
reakcióba lép
|
| Tiltott sáv |
2,5 eV (indirekt)[1]
|
| Törésmutató (nD) |
2,75 (IR), ~3 (látható fény) [1]
|
| Kristályszerkezet
|
| Kristályszerkezet |
szfalerit
|
| Tércsoport |
T2d-F43m
|
Koordinációs
geometria |
Tetraéderes
|
| Rácsállandó |
a = 5,4635 Å
|
| Termokémia
|
Std. képződési
entalpia ΔfHo298 |
−164,4 kJ/mol
|
Standard moláris
entrópia So298 |
47,3 J/mol K
|
| Veszélyek
|
| NFPA 704 |
|
| Lobbanáspont |
> 800 °C
|
| LD50 |
11,5 mg/kg
|
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
|
Az alumínium-foszfid erősen mérgező szervetlen vegyület, képlete AlP. Gyakran használják széles tiltott sávú félvezetőként és füstölőszerként. A kereskedelemben beszerezhető anyag – a hidrolízis és oxidáció során keletkező szennyezések miatt – gyakran szürkés zöldes sárgás színű.
Tulajdonságok
Kristályai a sötétszürkékétől sötétsárgáig terjedő színűek, kristálysszerkezetük szfarelites,[2] rácsállandója 300 K-en 5,4510 Å.[3] Termodinamikailag 1000 °C-ig stabil.[4]
Vízzel vagy savakkal foszfin képződése közben reagál:[5]
- AlP + 3 H2O → Al(OH)3 + PH3
- AlP + 3 H+ → Al3+ + PH3
Előállítása
Elemeiből szintetizálható:[4][6]
- 4Al + P4 → 4AlP
Ügyelni kell, hogy az AlP-t semmilyen nedvesség ne érje, mert akkor mérgező foszfin jön létre.
Jegyzetek
- ↑ a b Berger, L. I.. Semiconductor Materials. CRC Press, 125. o. (1996). ISBN 0-8493-8912-7
- ↑ Bravais Lattices; Zincblende Lattice. University of Colorado, 1997. [2015. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 21.)
- ↑ Lattice Constants. SiliconFarEast.com, 2004. (Hozzáférés: 2017. január 3.)
- ↑ a b (1953) „Aluminum Phosphide”. Inorganic Syntheses 4, 23–25. o. DOI:10.1002/9780470132357.ch7.
- ↑ Holleman, Arnold Frederik & Wiberg, Egon (2001), Wiberg, Nils, ed., Inorganic Chemistry, San Diego/Berlin: Academic Press/De Gruyter, ISBN 0-12-352651-5
- ↑ (1944) „Aluminum Phosphide – Preparation and Composition”. Journal of the American Chemical Society 66 (10), 1666. o. DOI:10.1021/ja01238a018.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Aluminium phosphide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
