PROFILBARU.COM

Az alternatív szavazat plusz (AV+) vagy alternative vote + top up egy az Egyesült Királyságban bevezetésre javasolt félarányos, vegyes választási rendszer. Az AV+-t az 1998-as Jenkins-bizottság dolgozta ki, amely először javasolta a módszert az Egyesült Királyság parlamenti választásaihoz használható rendszerként. ^[1]

Ahogy a neve is sugallja, az AV+ egy kiegészítő mandátumokat használó (kompenzációs) amely két részből áll: az „AV” részből és a „plusz” részből. Az Egyesült Királyságban alternatív szavazásnak (alternative vote) nevezett azonnali többfordulós választási rendszerhez (IRV) hasonlóan a helyi jelölteket a választók rangsorolhatják preferencia szerint. A lényeges különbség az, hogy egy további mandátumcsoportot regionális pártlistákon választanának az arányosság felé közelítés érdekében; a javaslatokban ezek száma a teljes testület 15-20%-át tették ki. Pontosabban, minden választópolgár egy második szavazatot kapna (a vegyes arányos képviseleti rendszerhez hasonlóan), hogy pártonként több fős jelöltlistáról válasszon megyei vagy regionális szintű képviselőt.

Kompenzációs vegyes választási rendszerek	Egyszavazatos vegyes rendszerek	Kétszavazatos vegyes rendszerek
Mandátum-kapcsolat alapú	MSV, avagy egyszavazatos vegyes rendszerek egyszavazatos MMP	MMP, avagy vegyes arányos rendszer (a német rendszer) AMS (az MMP félarányos verziójának neve az Egyesült Királyságban) AV+ ("alternatív szavazat plusz")
Szavazat-kapcsolat alapú	MSV, avagy egyszavazatos vegyes rendszerek (töredékszavazat-visszaszámláló rendszerek) magyar önkormányzati vegyes választási rendszer (félarányos) DMP (kéttagú arányos képviseleti rendszer)	Hibridek (MSV+árokrendszer): Pozitív szavazatátadás: a magyar (országgyűlési) rendszer Negatív szavazatátvitel: az olasz rendszer (scorporo) MBTV (vegyes preferenciális szavazat)

Előnyök

Viszonylag kismértákű módosításokat igényel a meglévő rendszeren (relatív többségi szavazás), és megmaradnának az egymandátumos választókerületek.
Arányosabb eredményre vezetne, mint a relatív többségi rendszer vagy az azonnali többfordulós szavazás, de így is előnyösebb lenne a legnagyobb pártoknak, és lehetővé tenné az egypárti kormányzást kifejezetten nagy győzelmi években.
Csökkentené a „megosztott szavazás” problémáit és a taktikai szavazás szükségességét.
Valószínűbbek a koalíciós kormányok, amelyek több politikai mozgalom véleményét is képviselik.
Csökkenti annak az esélyét, hogy biztos mandátumok miatt egyes képviselőknek élethosszig tartó helyük legyen.
A képviselőknek a szavazatok 50%-át kell megszerezniük a választókerületi mandátum elnyeréséhez, ami elszámoltathatóbbá teszi őket, és keményebben dolgoznak a szélesebb körű fellebbezés elnyeréséért.
Korlátozza a szélsőségesek esélyeit, hogy hatalomra kerüljenek a kisebbségi támogatással. Az AV+ megakadályozza, hogy helyi jelöltek a szavazatok abszolút többsége nélkül becsússzanak.

Kritikák

A relatív többségi rendszer támogatóitól:

A szavazók számára ez összetettebb, mint a relatív többségi szavazás
Valószínűleg koalíciós kormányzáshoz vezet
Kétféle képviselőhöz vezet, mivel a többség közvetlenül egy olyan választókerülethez kapcsolódna, de egy pár képviselő nagyobb területet képviselne, ami átfedésben áll az első csoporttal.
Gyengíti a választók és képviselőik közötti pszichológiai kapcsolatot
Lehet, hogy többe kerülne a szavazatok összeszámlálása

Az arányos rendszerek (pártlistás vagy STV) támogatóitól:

Nem elég arányos
Túl valószínű, hogy egypárti kormányhoz vezet
Kétféle képviselőhöz vezet
A választókerületek továbbra sem tudják majd tiszteletben tartani a "természetes határokat" (bár a feltöltő régiók igen)
Nem fogja megszüntetni a biztos mandátumokat
A feltöltés módja túl bonyolult, egy egyszerű IRV/STV rendszer jobb lenne, vagy egy sima AMS.

Lásd még

Vegyes arányos képviselet (MMP)

Jegyzetek

↑ Report of the Independent Commission on the Voting System. [2014. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 25.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Alternative vote plus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.