Középosztálybeli zsidó családban nőtt fel Ludwig Pollak és Emma Gutmann gyermekeként. Magántanárok tanították a középiskolai tantárgyakra, elsősorban nyelvekre és zenére. 1897-ben ment feleségül Gustav Gurschner szobrászművészhez, a bécsi szecesszió egyik alapítójához. Három gyermekük született. Irodalmi munkássága egy részét a bécsi szecesszió híres lapja, a Ver Sacrum tette közzé. Házasságkötése után férjével két éven át Párizsban élt. Katolikus szertartás szerint kötött házasságot férjével, ezt családja nem hagyta jóvá. Apja 1905-ben bekövetkezett halála után kikeresztelkedett, monarchista és osztrák–magyarnacionalista lett.
Írói álneve Paul Althof volt, e néven cikkeket publikált a Neue Wiener Journal, az Illustritre Wiener Extrablatt, a Wiener Fremden-Blatt, az Österreichische Volks-Zeitung és a Berliner Börsen-Courier című lapokban. Szépirodalmi alkotásait, önálló köteteit szintén ezen az álnéven jegyezte. Tagja volt az Osztrák Nőművészek Szövetségének (Vereinigung bildender Künstlerinnen Österreichs; VBKÖ).
Válogatott munkái
Drei Häuser: Roman aus Alt-Österreich Europa-Verlag, Bécs, 1938
Semiramis: Ein Märchen für Könige Bécs: Heller, 1914
Der heilige Kuß Stuttgart & Berlin: Cotta, 1911
Die wunderbare Brücke und andere Geschichten Stuttgart: Cotta, 1908
Das verlorene Wort Stuttgart & Berlin: J.G. Cotta Nachf, 1907
Kunsthyänen Berlin: Bloch, 1903
Die schlafende Seele Short story, Berlin, 1900
Coghetta, Berlin: Freund & Jeckel, 1894
Die Asolanen Bécs: C. Daberkow, 1893
Gernrode. Poetische Erzählung aus dem zehnten Jahrhundert Lipcse, 1890
Ez a szócikk részben vagy egészben az Alice Gurschner című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.