Zsidó kereskedőcsaládban született. 1933 előtt a Vossische Zeitung szerkesztője volt. 1933 és 1946 között emigrációban élt. 1941-től az Amerikai Egyesült Államokban Előbb Párizsban élt, majd részt vett a spanyol polgárháborúban a nemzetközi brigádok tagjaként. A polgárháború után Franciaországban Kantorowicz volt a vezetője a párizsi baloldali német emigrációnak. A német bevonulás után az által szervezett "Német szabadságkönyvtár" (Deutsche Freiheitsbibliothek) megsemmisült; ő maga koncentrációs táborba került,[7] majd 1941-ben az Amerikai Egyesült Államokba menekült, ahol a Columbia Rádió munkatársa volt. Hazatérése után 1947 januárjától 1949 decemberéig ő volt a berlini Ost und West című folyóirat szerkesztője. 1950 és 1957 között a Humboldt Egyetemen a német irodalomtörténet tanára, a germanisztikai intézet igazgatója lett. Ezután az NDK Heinrich Mann Archivumának vezetőjeként dolgozott. 1931-től 1957-ig a Német Kommunista Párt, majd az NSZEP tagja volt. 1957-től az NSZK-ban élt.
Alfred Kantorowicz emléktáblája Berlin-WilmersdorfbanNémet és osztrák menekültek emléktáblája Sanary-sur-Merben, Alfred Kantorowicz nevének feltüntetésével
Művei
Richard Drews: Verboten und verbrannt: Deutsche CitLib 12 Jahre unterdrückt. Berlin/München: Ullstein / Kindler. 1947. 143. o.
Politik und Literatur im Exil: Deutschsprachige Schriftsteller im Kampf gegen dem Nationalsozialismus. Hamburg: Christians. 1978. ISBN 3-7672-0546-7
Ursula Büttner, Angelika Voß (Hrsg.): Nachtbücher. Aufzeichnungen im französischen Exil. 1935 bis 1939. Christians Verlag, Hamburg 1995, ISBN 3-7672-1247-1.
Spanisches Kriegstagebuch: Mit einem neuen Vorwort des Verfassers und einem Anhang bisher unveröffentlichter Dokumente und Briefe. Frankfurt am Main: S. Fischer Verlag. 1986. ISBN 3-596-25175-3
"Tschapaiew", das Bataillon der 21 [einundzwanzig] Nationen, Madrid, Imprenta Colectiva Torrent, 1938
als Herausgeber mit: Barbara Baern: Ost und West: Beiträge zu kulturellen und politischen Fragen der Zeit. Bodenheim: Athenaeum. 1985. ISBN 3-7610-9400-0
Deutsches Tagebuch: Teil 1 und 2. München: Kindler Verlag. 1959–1961.
Források
Ki kicsoda? Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1975, 285. old.
További információk
Heinz J. Heydorn (Hrsg.): Wache im Niemandsland. Zum 70. Geburtstag von Alfred Kantorowicz. Verlag Wissenschaft und Politik, Köln, 1969
Ursula Schurig: Alfred Kantorowicz (Bibliographie). Eingeleitet von Jürgen Rühle. Christians, Hamburg, 1969 (Hamburger Bibliographien 3)
Wolfgang Abendroth (Hrsg.): In memoriam Alfred Kantorowicz. Verlag Europäische Ideen, Berlin, 1979 (Europäische Ideen 44)
Ralph Giordano: In memoriam Alfred Kantorowicz. Trauerrede, gehalten am 4. April 1979 im Krematorium Hamburg in: Ich bin angenagelt an dieses Land. Reden und Aufsätze über die deutsche Vergangenheit und Gegenwart. Knaur-TB 80024, Droemer Knaur, München, 1994, ISBN 3-426-80024-1, S. 54–63
Klaus Täubert (Hrsg.): Alfred Kantorowicz 100. Texte, Zeugnisse, Dokumente, Briefe, Gedichte. Zimmermann, Berlin, 1999
Wolfgang Gruner: "Ein Schicksal, das ich mit sehr vielen anderen geteilt habe" : Alfred Kantorowicz – sein Leben und seine Zeit von 1899 bis 1935. Kassel University Press, Kassel, 2006, ISBN 3-89958-209-8
_Kantorowicz.jpg){kind=small}
