Albert Júlia
Albert Júlia (Kolozsvár , 1951 . január 16. –) erdélyi magyar színművész, egyetemi oktató, Csép Sándor felesége.
Életpályája
Kolozsváron három évet járt balettiskolába, majd a Sportiskolában érettségizett 1969-ben.
1973-ban elévégezte a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetet , és azóta a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja. 1993-tól beszédtechnikát tanított a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem politológia-újságíró szakán. 1997-től tanít a BBTE Színház és Televízió Karán is. 2009-ben bölcsészdoktori címet szerzett.
Munkássága
Fontosabb szerepei
HIPPIA, Madách: Az ember tragédiája
ÁLLAPOTOS NŐ, Bertolt Brecht: A szecsuani jólélek
MANDIKÓ, Dumitru Radu Popescu : A kerti törpe
VERA, Rjazanov: Ma éjjel megnősülök
MÁRIA, Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja
VERONIKA, Sütő András: Csillag a máglyán
KIRÁLYNŐ, Csíki Gergely: A nagyratermett
KISLÁNY, BOLOND NŐ, Eduardo de Filippo: Vannak még kísértetek
EDITH, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
ORVOSNŐ, Déry Tibor, Presser Gábor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról
TÁNCOSNŐ, Nóti Károly: Nyitott ablak
ALKÉSZTISZ, Euripidész: Alkésztisz
KÁROLYI ZSUZSANNA, Csép Sándor: Mi, Bethlen Gábor
ZILIA, Heltai Jenő: A néma levente
TÍMEA, Jókai Mór: Az aranyember
BÁTKI TERCSI, Tóth Ede: A falu rossza
IRMA, Schönthan-Kellér: A szabin nők elrablása
FELESÉG, Méhes György: Drága gyermekeim
CSELÉD, Robert Thomas: Nyolc nő
OSZTÁLYFŐNÖKNŐ, Sinkó Zoltán: A négylábú kacsa
AVDOTYA NAZAROVNA, Csehov: Ivanov
BERTA NÉNI, Kárpáti Péter: Méhednek gyümölcse
FÖLDSZELLEM, ANYA, Madách: Az ember tragédiája
KATICA, Vörösmarty-Görgei: A fátyol titkai
ANYA, Spíró György: Kvartett
CAPULETNÉ, Shakespeare: Romeó és Júlia
NENNI, Luigi Pirandello: Így van, ha így tetszik
SIRATÓASSZONY, BARÁTNÉ, Britten – Selmeczi – Visky: A vasárnapi iskola, avagy Noé Bárkája
IDŐS HÖLGY – I.L. Caragiale: Az elveszett levél
A VŐLEGÉNY ANYJA – Bertolt Brecht: Kispolgári nász
SZTRATÜLLISZ – Arisztophanész: Lüszisztraté, avagy a nők városa
Csiki László: Visszaút (Kolozsvár főtere 1991 őszén), (felolvasószínházi előadás)
Önálló műsorai
Lármafa – a budapesti Radnóti Miklós Gimnáziumban (válogatás a két világháború közti és mai erdélyi irodalomból) melyet később több erdélyi iskolákban megismételt
Útravaló ének (Kányádi Sándor 70. születésnapjára) – verses összeállítás, Kolozsvár, Udvarhely, Csíkszereda, Nagyenyed
Reményik Sándor élete képekben és versben (Lám Irénnel közösen összeállított műsor, amellyel Magyarországon turnéztak, majd Erdélyben)
Reményik Sándor versek – összeállítással külön műsort szerkeszt, mellyel folyamatosan szerepel
Reményik Sándor istenes versei – újabb önálló műsor, mellyel főleg templomokban, imaházakban szerepel
Márai–Wass Albert–Faludy – versekből önálló műsor
Adytól – Nagy Lászlóig önálló műsor, az RMDSZ meghívására, többször megismételi
A madár dala karácsonyi önálló műsor a Katolikus Nőszövetség meghívására
Tanárként kutatási területe a nyilvános megszólalás gondjai. Ebben a témakörben több tanulmányt jelentetett meg, és továbbképző tanfolyamokat tartott.
Díjai, elismerései
Jegyzetek
↑ Szombaton adják át az EMKE-díjakat, közzétették az idei díjazottak névsorát, Szabadság , 2023. április 12. Online hozzáférés
Források
Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017 : Albert Júlia
Nánó Csaba: Küszöbtől küszöbig (életútinterjú Albert Júliával). Ábel kiadó, Kolozsvár, 2021. ISBN 978-973-114-286-9