Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Verdi ismert operájából készült musicaladaptációt először 1998-ban Bonyolult életek címmel mutatták be Atlantában.
1999-ben Chicagóban újraszervezték az egész stábot.
2000. március 23-án mutatták be a Broadway-n. Tony Braxton, Michelle T. Williams, Deborah Cox főszereplésével.
Négy éven át játszották, öt Tony-díjra nevezték, ebből négyet megkapott. A betétdalokat tartalmazó lemezt Grammy-díjjal jutalmazták.
Világszerte tucatnyi helyszínen játsszák.
Európában először német nyelvterületen láthatta a közönség.
A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!
Az Aida Magyarországon
2007-ben a magyarországi ősbemutató volt a második európai bemutató. A Vörösmarty Színház és a West End Színház közös produkciójaként. 2008-ig nagy sikerrel játszották az előadást a Székesfehérvári teátrumban, amikor darab rendezőjének Szurdi Miklósnak nem hosszabbították meg az igazgatói kinevezését.
"Az Aida jogaival rendelkező Music Theatre International tulajdonosa itt volt a 2007-es premieren, és azt mondta, hogy ez a világ addigi legjobb Aidája. Elsősorban a színészi alakításokat dicsérte, a produkció hangulatát és látványát, valamint a történetvezetését. "
Zenekar:
Andrási Mónika, Bálint István, Bánhegyi Tünde, Bene Hajnalka, Borbás Dániel, Borbás Norbert, Budai Elvira, Döbrösi László, Döme Zsolt, Felkai Miklós, Holczer Péter, Jani Gabi, Kerényi Dorka, Mészáros Bence, Mits Arnold, Nagy László, Pálinkás László, Pethő Gábor, Petrovics Anna, Szabó Anna, Ujláb Gábor, Vékás-Kovács Zsófia
Radames kapitány a világ legnagyobb birodalmának Egyiptom hadseregének vezetője, akinek jegyese a Fáraó lánya Amneris hercegnő.
Hódító hadjárata során fogságba ejti a Núbiai király lányát Aidát, akivel egymásba szeretnek. A hadvezér, Aidát jegyesének rabszolgájává teszi.
Radames apja, Zoser minél előbb szeretné fiát a trónon látni, még attól sem riad vissza, hogy a birodalom első emberét a Fáraót, arzénnal mérgezze. Azonban az új lángoló szerelem terveinek gátat emel. A szerelmeseket pedig az akadályozza, hogy a Fáraó romló egészségi állapota miatt bejelenti a házasságot.
Amneris hercegnő nem érti, hogy Radames miért nem vele tölti az idejét.
Aidát pedig núbiai rabszolga társai felismerik és hercegnőjükként vezetőjüknek választják. Árulásnak érzi vágyait az ellenség vezére után. A vágyaknak az ész nem adhat parancsot.
Amikor az egyiptomiak elfogják Núbia királyát választania kell Aidának szerelme és népe között.
A házasság napján megkísérlik megszöktetni és hazaszállítani a királyt Núbiába, azonban akkor már Amneris mindent tud. A núbiai királynak sikerül elmenekülnie, de Aida kiugrik a csónakból.
A szerelmeseket letartóztatják a törvény szerint aki Egyiptomot elárulja azt magányosan élőként kell eltemetni. Az ítélet kihirdetésekor Amneris hercegnő kezébe veszi az irányítást. A jövendő uralkodónő harag és féltékenység nélkül engedelmeskedik a birodalmi törvénynek amikor kimondja az ítéletet: az árulókat élve, közös sírba kell temetni.
Amneris hercegnő magányos uralkodó lesz, hiszen mindenkit akit szeretett meghal, a végső konzekvenciaként úgy határoz uralkodása idején több pusztító háború nem lesz.