Az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Övezet (angol: African Continental Free Trade Area - AfCFTA, francia: Zone de libre-échange continentale africaine - ZLECAf) [1] Afrika nagy részét felölelő szabadkereskedelmi övezet . [2][3][4] 2018-ban az afrikai kontinentális szabadkereskedelmi egyezmény hozta létre, amelynek 43 tagja és további 11 aláírója van, így a tagállamok számát tekintve a Kereskedelmi Világszervezet után a legnagyobb szabadkereskedelmi övezet [5] és a legnagyobb lakosságszámú. Az övezet 1,3 milliárd embert ölel fel a világ második legnagyobb kontinensén. A tárgyalásait és végrehajtását a ghánai Accrában működő intézmény felügyeli.[6] [7][8]
Története
Az afrikai kormányfők 2012-ben megállapodtak a kontinens szabadkereskedelmi övezetének létrehozásában, és 2015-ben megkezdték ehhez a tárgyalásokat.[1]
Az AfCFTA-t alapító megállapodást az Afrikai Unió (AU) közvetítette, és 55 tagállama közül 44 írta alá a ruandai Kigaliban 2018. március 21-én.[9] Az AfCFTA-megállapodás 2019 májusában lépett hatályba.[8] 2019 júliusáig 54 aláíró ország van.
2023. elejéig a következő országok még nem ratifikálták a megállapodást: Szomália, Dél-Szudán, Szudán, Eritrea, Madagaszkár, Benin, Libéria és Líbia.[8]
Az egyetlen afrikai állam, amely 2023 elejéig nem írta alá és nem ratifikálta a megállapodást, az Eritrea,[10][8] továbbá a nemzetközileg el nem ismert Szomáliföld.
Célja
A projekt célja, hogy az Afrikai Unió mind az 55 államát integrálja a szabadkereskedelmi övezetbe.
A megállapodás célja a kereskedelmi akadályok felszámolása és az Afrikán belüli kereskedelem fellendítése, megkönnyítve a beruházásokat és a munkahelyteremtést, az áruk és szolgáltatások egységes afrikai piacának megteremtése, a személyek, a tőke, a befektetések áramlásának könnyítése, a gazdasági integráció elmélyítése.[8]
Arra kötelezi az országokat, hogy az áruk 90 százalékára eltöröljék a vámokat, az „érzékeny árucikkeket” kitevő 10 százalékra pedig később vezetik ezt be.[1] A megállapodás liberalizálja a szolgáltatásokat is, és célja azon akadályok leküzdése, amelyek hátráltatják az afrikai országok közötti kereskedelmet, például a határokon tapasztalható hosszú várakozások.[1] Később az emberek szabad mozgása és akár a közös valuta is a szabadkereskedelmi övezet részévé válhat.[1]
Reményeik szerint az AfCFTA gyakorlati végrehajtása képes előmozdítani az iparosodást, a munkahelyteremtést és a befektetéseket, ezáltal közép- és hosszú távon fokozza Afrika versenyképességét.[8]
Jegyzetek
- ↑ a b c d e Loes Witschge: African Continental Free Trade Area: What you need to know. Al Jazeera, 2018. március 20.
- ↑ „African states agree massive trade bloc”, BBC News, 2018. március 21. (Hozzáférés: 2018. március 21.) (brit angol nyelvű)
- ↑ „Africa Set to Agree $3 Trillion Trade Bloc, Without Key Economy”, Bloomberg.com, 2018. március 21. (Hozzáférés: 2018. március 21.) (angol nyelvű)
- ↑ AfricaNews. „Forty-four countries sign historic African Union free trade agreement | Africanews”, Africanews (Hozzáférés: 2018. március 21.) (angol nyelvű)
- ↑ Justina Crabtree: Africa is on the verge of forming the largest free trade area since the World Trade Organization. CNBC, 2018. március 20.
- ↑ U.S. International Trade Administration, African Continental Free Trade Area (3 January 2022).
- ↑ Akufo-Addo commissions and hands-over AfCFTA secretariat to AU commission (brit angol nyelven). Joy online. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
- ↑ a b c d e f Theme of The Year 2023: “Acceleration Of Afcfta Implementation” | African Union. au.int. (Hozzáférés: 2023. április 11.)
- ↑ 44 African nations sign pact establishing free trade area. Arab News, 2018. március 21. (Hozzáférés: 2019. április 7.)
- ↑ Afrika krijgt een eigen vrijhandelszone, 2019 (hollandul)
