A martfűi rém

Ez a szócikk a filmről szól. Hasonló címmel lásd még: martfűi rém.

A martfűi rém
2016-os magyar film
Rendező	Sopsits Árpád
Producer	Ferenczy Gábor Tőzsér Attila Takó Sándor[2]
Műfaj	filmdráma thrillerfilm krimifilm akciófilm
Forgatókönyvíró	Sopsits Árpád
Főszerepben	Hajduk Károly Anger Zsolt Balsai Móni Trill Zsolt Szamosi Zsófia Barbinek Péter
Zene	Moldvai Márk
Operatőr	Szabó Gábor
Vágó	Kovács Zoltán
Hangmérnök	Császár Gábor
Jelmeztervező	Szakács Györgyi
Díszlettervező	Dévényi Rita Sopsits Árpád
Gyártás
Gyártó	Focus-Fox Stúdió
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Játékidő	118 perc
Képarány	2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó	Big Bang Media (Magyarország) Netflix
Bemutató	2016. október 9. (Varsói Nemzetközi Filmfesztivál) 2016. november 10. (Magyarország)[3]
Díj(ak)	Magyar Filmdíj: legjobb játékfilm (2017)
Korhatár	V. kategória (NFT/23926/2016)
Kronológia
Kapcsolódó film	Ha az igazságra esküdtél
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

A martfűi rém 2016-ban bemutatott színes magyar pszicho-thriller, Sopsits Árpád alkotása. A film, melynek alapötletét egy 1957-ben, majd az 1960-as évek elején az akkor még község Martfűn és környékén kéjvágyból elkövetett gyilkosságsorozat adta, felkavaró képekben idézi fel az eseményeket, s a bűntett háttérben feszülő politikai és emberi ellentéteket. Bár a cselekmény az eredeti történésektől eltér – emiatt a szereplők nevét is megváltoztatták; például a gyilkos Kovács Péter neve Bognár Pál lett –, a film lényege és magva valódi: egy rosszul működő, az igazság keresése helyett az erőszakos igazságszolgáltatásra kihegyezett rendszert bemutatva, kíméletlenül rántja le a leplet Magyarország bűnügyi történetének egyik legemlékezetesebb nyomozásáról.

Cselekménye

1957-ben halálra ítéltek egy férfit a martfűi cipőgyár egyik fiatal munkásnőjének brutális meggyilkolásáért. A forradalom utáni politikai légkörben a megtorlás lázában égő rendőrség és ügyészség minden áron eredményt akartak produkálni, s bár hamar bebizonyosodott, hogy nem politikai ügyről van szó, a hatóságok (beleértve a bíróságokat is) ezt az ügyet is a bizonyítékok figyelembe vétele nélkül, erőből akarták megoldani. A rendőrségtől gyors eredményt vártak, és ők nem is okoztak csalódást: gyors beismerő vallomást csikartak ki, melyet gyors halálos ítélet követett, bár azt másodfokon életfogytiglanra változtatták. Az ítéletet akkor senki sem kérdőjelezte meg.

Hét évvel később azonban újra kezdődtek a gyilkosságok, amelyek mind a körülményeket illetően, mind módszereiben kísértetiesen hasonlítottak a korábbiakhoz. A „rém” hol kalapáccsal, hol fojtással végzett áldozataival, megcsonkította őket, és volt, akiket meg is erőszakolt. Egyre több lett az áldozat egy olyan országban, ahol a hivatalos politika szerint ez a bűncselekménytípus nem létezik, hiszen a nemi erőszaktevők, pszichopaták, sorozatgyilkosok, szadisták és egyéb deviánsok kizárólag az „imperializmus betegei” lehetnek; pedig az esetek közötti összefüggés csak azok számára nem egyértelmű, akik azt nem akarják észrevenni.

Bóta, a helyi megkeseredett, enyhén alkoholista nyomozó, aki évekkel korábban lezárta az ügyet, valamint a kirendelt, lelkiismeretes és eltökélt ifjú ügyész együtt próbálják kideríteni a szexuálisan aberrált gyilkos kilétét. Csakhogy a hivatalos politika ellenében nehéz megtalálni az összefüggéseket és újra felvenni a nyomozás fonalát; főként úgy, hogy kettejük között is ellentét feszül. A növekvő nyomás alatt az egyik önmaga ellen, a másik az igazságszolgáltatás egész rendszere ellen nyomoz, miközben rejtőzik az igazság és egyre több a halott. A nyomozás hosszú ideig tartott és csak nehezen sikerült kideríteni, hogy ki a valódi gyilkos. A tizenegy évet ártatlanul börtönben töltő, tönkre tett életű Réti semmiféle elégtételt nem kap, még csak elnézést sem kérnek tőle.

Szereplők

Szereplő	Színész
Bognár Pál	Hajduk Károly
Bóta nyomozó	Anger Zsolt
Szigeti Nóra (Pál felesége)	Balsai Móni
Szirmai Zoltán	Bárnai Péter
Réti Ákos	Jászberényi Gábor
Katona Gábor ügyész	Trill Zsolt
Sóskuti Ibolya	Csépai Eszter
Rita (Réti nővére)	Szamosi Zsófia
Patai Erzsébet	Mészöly Anna
bíró	Barbinek Péter
Juhász	Réthelyi András
Ági	Sztarenki Dóra
Marika	Móga Piroska
Rostás	Venczel Valentin
	Kovács Olga
	Dér Zsolt
	Szőke Abigél
Katona ügyész lánya	Rea Izabella
Katona ügyész lánya	Rea Rebeka
Pál fia	Varga Zétény
orvos	Kaszás Gergő
orvosszakértő	Molnár Csaba
cellatárs	Törköly Levente

Közreműködők

• rendező: Sopsits Árpád
• producer: Ferenczy Gábor, Tőzsér Attila, Takó Sándor^[2]
• forgatókönyvíró: Sopsits Árpád
• operatőr: Szabó Gábor
• dramaturg: Szeredás András
• írói konzultáns: Cziglényi Boglárka, Benkő Orsolya
• zeneszerző: Moldvai Márk
• látványtervező: Dévényi Rita, Sopsits Árpád
• jelmeztervező: Szakács Györgyi
• gyártásvezető: Valkony Zsolt
• vágó: Kovács Zoltán

Így készült a film

Sopsits Árpád, aki először az 1970-es években, főiskolásként hallott az esetről, hosszan érlelte a filmötletet. A rendszerváltás előtt egyáltalán nem kapott volna engedélyt megvalósítására. Az 1990-es években a hitelesség érdekében mintegy 3500-4000 oldal bírósági iratot olvasott át, fotókat készített a tetthelyekről, szemtanúkkal beszélt, s végül elkezdte keresni a forgatási helyszíneket. A 2000-es években filmsorozatot szeretett volna készíteni, de elutasították, mivel valóságábrázolását túlságosan erőszakosnak, brutálisnak találták. 2013-ban vette elő ismét a filmtervet, s két év forgatókönyv-fejlesztés után kezdhette meg a forgatást.^[4]

A thriller a Magyar Nemzeti Filmalap 531 321 902 Ft^[6] támogatásával készült, mely összeg teljesen fedezte a költségvetést, ezért nem kellett partnert keresni a produkcióhoz. A film a gyilkosságsorozat mind a hat esetét feldolgozta, három szál összefűzésével: a gyilkos, Kovács Péter (a filmben Bognár Pál) életét és sorsát, az ártatlanul bebörtönzött Kirják János (Réti Ákos) életét kiszabadulásáig, valamint a gyilkosságokat és a nyomozók munkáját az adott társadalmi-politikai miliőben.

A leforgatott anyagot fokozatosan húzták meg, 3 óra 10 perc helyett végül mintegy kétórás (118 perces) lett – ez a forgalmazás szempontjából volt fontos.

A fokozatosan megőrülő gyilkos egyre brutálisabb rémtetteit bemutató jelenetek miatt az alkotók 21-es korhatár-besorolást szerettek volna elérni, de ez jogilag nem volt lehetséges, így került a filmre a 18-as karika.^[4]

A filmet alapvetően öt helyszínen forgatták: Martfűn, Szolnokon (egyes rövidebb jeleneteket), Mezőtúron (a cipőgyári belső felvételeket), Vácott (a börtön jeleneteket) és Pécelen (a tavas jeleneteket). A filmben az eredeti helyszínek és a hiteles dokumentáció mellett több igen különleges jelenet is látható, gázolás, sok éjszakai felvétel és víz alatti epizód is; ez utóbbit a hitelesség kedvéért igazi tóban és nem medencében forgatták.

A filmet nem digitális hordozókra, hanem filmre forgatták, emiatt több lámpára és fénymérőre is szükség volt.

Fogadtatás

Ősbemutatója 2016. október 9-én volt a 32. Varsói Filmfesztiválon, Magyarországon egy hónappal később, 2016. november 10-én mutatták be, de a hazai ősbemutatóra egy héttel korábban 2016. november 3-án került sor Martfűn.^[7] Hazai vetítésének első hetében 13 976 néző vett rá jegyet;^[8] ezzel a 2016-ban bemutatott nagyjátékfilmek közül az első helyen végzett.^[9]

A több szálon futó, feszült, sokkoló és megrázó alkotás mind a szakma, mind a közönség részéről többnyire pozitív kritikákat kapott; kegyetlen, nyomasztó, torokszorító, de jó filmnek tartják. Majdnem minden kritika kiemeli a remek történetvezetést, valamint az operatőri munkát, a történeti hátteret adó ötvenes-hatvanas évek lehangoló Magyarországa hiteles képi világának megteremtését.

A filmet 2016 novemberében bemutatták a 38. Kairói Nemzetközi Filmfesztivál versenyen kívüli Nemzetközi Panoráma szekciójában.

Sorozat

A filmből 2020-ban új főcímmel, s további 30-35 percnyi – a nagyjátékfilmből kimaradt – jelenettel megtoldva négyrészes minisorozat készült a Focus-Fox Stúdió, a FilmHungary és a Romis Film gyártásában. A sorozat író-rendezője Sopsits Árpád, producerei Ferenczy Gábor, Takó Sándor és Tőzsér Attila. A sorozat a Netflix platformján debütált 2020. augusztus 1-jén.^[1] A produkció 2021-ben elnyerte a legjobb tévésorozat díját a Magyar Mozgókép Fesztiválon.^[10]

Díjak, jelölések

Magyar Filmkritikusok Díja (2017)

• díj: Szamosi Zsófia (legjobb női epizódalakítás)
• díj: Szabó Gábor (legjobb operatőr)

Magyar Filmdíj (2017)

• díj: legjobb játékfilm
• díj: Sopsits Árpád (legjobb rendező)
• díj: Szamosi Zsófia (legjobb női főszereplő)
• díj: Kovács Zoltán (legjobb vágó)
• díj: Szabó Gábor (legjobb operatőr)
• díj: Szakács Györgyi (legjobb jelmeztervező)
• díj: Dévényi Rita, Sopsits Árpád (legjobb látványtervező)
• díj: Moldvai Márk (legjobb zeneszerző)
• díj: Kriskó Ancsa (legjobb maszkmester – vezető sminkes)
• jelölés: Sopsits Árpád (legjobb forgatókönyvíró)
• jelölés: Balsai Móni (legjobb női főszereplő)
• jelölés: Hajduk Károly (legjobb férfi főszereplő)
• jelölés: Sztarenki Dóra (legjobb női mellékszereplő)
• jelölés: Trill Zsolt (legjobb férfi mellékszereplő)

32. Varsói Nemzetközi Filmfesztivál (2016)

• jelölés: Warsaw Grand Prix

11. Liège-i Krimifilmfesztivál (2017)

• díj: közönségdíj

Jegyzetek

1. Minisorozat 2020.
2. A minisorozat egyik producere.^[1]
3. http://nmhh.hu/dokumentum/198182/terjesztett_filmalkotasok_art_filmek_nyilvantartasa.xlsx
4. A SzegedMa.hu információi.
5. MNF-pályázatok 2013-2015.
6. Forgatókönyv fejlesztés: 1 500 000 + 2 500 000 Ft, gyártás előkészítés: 17 500 000 Ft, filmgyártás: 509 821 902 Ft. Lásd: MNF-pályázatok 2013-2015^[5]
7. A martfűiek láthatták először a Martfűi rémet.
8. Lemercier 2016.
9. Varga 2016.
10. Átadták a Magyar Mozgókép Fesztivál díjait (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. október 26.)

Források

• A martfűi rém. Magyar Nemzeti Filmalap, 2016. 11. [2017. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
• Fabien Lemercier: Strangled: "It’s a dangerous place" (angol nyelven). Films. Cineuropa, 2016. november 18. [2016. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
• Tóth Marcel: Szegedre látogatott A martfűi rém. SzegedMa.hu, 2016. november 9. [2017. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
• Varga Dénes: Tódultak a magyarok A martfűi rémre. Filmklub. Origo.hu, 2016. november 14. [2016. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
• Nyertes pályázatok: A martfűi rém. Magyar Nemzeti Filmalap, 2015. június 18. [2017. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
• Strangled (A martfüi rém). a Box Office Mojón (angolul)
• Klág, Dávid: Kihagyott jelenetekkel, sorozatként kerül a Netflixre A martfűi rém (magyar nyelven). index.hu, 2020. július 24. [2020. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 27.)

További információk

• A martfűi rém a PORT.hu-n (magyarul)
• A martfűi rém az Internet Movie Database-ben (angolul)
• A martfűi rém a Box Office Mojón (angolul)