| A magyar nemzet történelme (a mohácsi vésztől napjainkig) |
| A Katolikus Egyház és a Habsburg-ház történelmi szerepe. Történelmi apologetika |
|
| Szerző | Pezenhoffer Antal |
| Megírásának időpontja | 1950-es–1960-as évek |
| Első kiadásának időpontja | 1993–2006 |
| Nyelv | magyar |
| Témakör | magyar történelem |
| Műfaj | történelmi szintézis, vitairat |
| Részei | 13 kötet |
| Kiadás |
| Magyar kiadás | Béke és Igazság Pilisszentléleki Modell Alapítvány Út, Igazság, Élet Kiadója, Pilisszentlélek |
| Külső hivatkozás | MEK |
A magyar nemzet történelme (a mohácsi vésztől napjainkig), alcímén A Katolikus Egyház és a Habsburg-ház történelmi szerepe. Történelmi apologetika egy több kötetes, nagy terjedelmű szintézis az újkori magyar történelemről. A mű megítélése vitatott, egyesek szerint nem is tekinthető történelmi összefoglalásnak, hanem az alcímet is figyelembe véve valójában vitairat.
Története
Pezenhoffer Antal (1893–1973) teológus végzettségű római katolikus pap volt, aki a két világháború között tanári munkája mellett több, kisebb-nagyobb teológiai, demográfiai, és történelmi művet jelentetett meg. A második világháború után, valószínűleg az 1950-es–1960-as években[1] írta meg már nyugdíjas könyvtárosként hatalmas összefoglaló munkáját a mohácsi vész utáni magyar történelemről. A mű nem jelent meg Pezenhoffer életében, kéziratát csak halála után 20 évvel, 1993-ban kezdte kiadni a Béke és Igazság Pilisszentléleki Modell Alapítvány Út, Igazság, Élet Kiadója. A sorozat a XIII., befejező kötettel ért véget 2006-ban. (Az I. és a II. kötet 2 részben jelent meg, így a sorozat fizikailag 15 kötetben olvasható.) Teljes terjedelme 6888 nyomtatott oldal.[2]
A mű címéhez híven erősen apologetikus irányú, a szerző az elterjedt történelmi értelmezésekkel szemben Magyarország bajait a katolikus egyházi és Habsburg uralomtól, gondolatrendszertől való eltávolodásban látja.
A műről recenziót Németh Ferenc írt az Egyháztörténeti Szemle 1. (2000) 2. számában:[1]
- „Pezenhoffer pedig kijelenti (Németh Lászlóval vitatkozva), hogy nem a kizárólagos kuruc út, és még csak nem is a két tábor megegyezése, afféle nemzeti középút keltheti fel a sírból a magyarság nagylétét, hanem a következetesen, „egészen labanc” meggyőződés — hozzávéve a főpapi képviseletben jelentkező „klerikális, ultramontán és jezsuita” irányzatú római katolicizmust, amely nem pusztán teológiailag tévedhetetlen, hanem — amint azt a Habsburgok 400 éve mutatja — gyakorlatilag, történelmileg is az. Magyarország óriási hibát követett el, amikor koronás királyaival szembehelyezkedve, őket bizalmatlanná téve és a főpapok tanácsait semmibe véve a lázadás és az eretnek széthúzás útjára lépett — vallja.”
Németh rámutat arra, hogy a művet a második vatikáni zsinat (1962–1965) előtti, protestantizmussal türelmetlen katolikus világnézet jellemzi, annak is a szélsőségesebb, kizárólagosságot hirdető formája. Emellett több tárgyi tévedést, torzítást is megnevez – viszont az alkotás adatgazdaságát elismeri.
Elektronikus elérhetőség
A művet digitalizálták, és a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján bárki ingyenesen tanulmányozhatja.
Kötetbeosztása
Az egyes kötetek külön címet nem kapta a szerzőtől. Pezenhoffer ugyanakkor kronológiai sorrendben halad, így a kötetek tartalmilag az egyes király uralkodásához kapcsolható eseményeket tárgyalják.
Jegyzetek
- ↑ a b https://library.hungaricana.hu/hu/view/EgyhaztortenetiSzemle_2000/?pg=345&layout=s
- ↑ https://moly.hu/konyvek/pezenhoffer-antal-a-magyar-nemzet-tortenelme-a-mohacsi-vesztol-napjainkig-i-xiii
Források
Kapcsolódó szócikkek
Jelentősebb terjedelmű magyar nyelvű történelmi összefoglaló művek |
|---|
| Magyar történelmi művek | |
|---|
| Világtörténelmi művek | |
|---|
