A cink izotópjai

A természetben előforduló cink 5 stabil izotópból áll: ⁶⁴Zn, ⁶⁶Zn, ⁶⁷Zn, ⁶⁸Zn és ⁷⁰Zn, melyek közül a ⁶⁴Zn a leggyakoribb (48,6%). Huszonöt radioaktív cinkizotópot írtak le, ezek közül a leggyakrabban előforduló és egyben a leghosszabb felezési idejű a ⁶⁵Zn (244,26 nap) és a ⁷²Zn (46,5 óra). A többi radioaktív izotóp felezési ideje nem éri el a 14 órát, sokuké 1 másodpercnél is kevesebb. Az elemnek 10 metastabil állapota is ismert.

Az ismertebb kobalt mellett a cink alkalmazhatósága is felmerült atomfegyverek pusztító hatásának növeléséhez. Ha a termonukleáris bomba köré dúsított ⁶⁴Zn tartalmú köpenyt helyeznének, akkor a robbanás során fellépő intenzív, nagy energiájú neutronsugárzás hatására radioaktív ⁶⁵Zn keletkezne, mely 1,115 MeV^[1] energiájú gamma-sugarakat bocsát ki 244 napos felezési idővel, ami több napig jelentősen megnövelné a radioaktív kihullásból származó sugárzást. Valószínűleg soha nem gyártottak, és nem is teszteltek vagy használtak ilyen fegyvert.

Standard atomtömeg: 65,38(2) u^[2]

Táblázat

nuklid jele	Z(p)	N(n)	izotóptömeg (u)	felezési idő	bomlási mód(ok)[3][m 1]	leány- izotóp(ok)[m 2]	magspin	jellemző izotóp- összetétel (móltört)	természetes ingadozás (móltört)
	gerjesztési energia
^54Zn	30	24	53,99295(43)#		2p	^52Ni	0+
^55Zn	30	25	54,98398(27)#	20# ms [>1,6 µs]	2p	^53Ni	5/2−#
					β^+	^55Cu
^56Zn	30	26	55,97238(28)#	36(10) ms	β^+	^56Cu	0+
^57Zn	30	27	56,96479(11)#	38(4) ms	β^+, p (65%)	^56Ni	7/2−#
					β^+ (35%)	^57Cu
^58Zn	30	28	57,95459(5)	84(9) ms	β^+, p (60%)	^57Ni	0+
					β^+ (40%)	^58Cu
^59Zn	30	29	58,94926(4)	182,0(18) ms	β^+ (99%)	^59Cu	3/2−
					β^+, p (1%)	^58Ni
^60Zn[m 3]	30	30	59,941827(11)	2,38(5) perc	β^+	^60Cu	0+
^61Zn	30	31	60,939511(17)	89,1(2) s	β^+	^61Cu	3/2−
^61m1Zn	88,4(1) keV			<430 ms			1/2−
^61m2Zn	418,10(15) keV			140(70) ms			3/2−
^61m3Zn	756,02(18) keV			<130 ms			5/2−
^62Zn	30	32	61,934330(11)	9,186(13) óra	β^+	^62Cu	0+
^63Zn	30	33	62,9332116(17)	38,47(5) perc	β^+	^63Cu	3/2−
^64Zn	30	34	63,9291422(7)	Látszólag stabil[m 4]			0+	0,48268(321)
^65Zn	30	35	64,9292410(7)	243,66(9) nap	β^+	^65Cu	5/2−
^65mZn	53,928(10) keV			1,6(6) µs			(1/2)−
^66Zn	30	36	65,9260334(10)	Stabil			0+	0,27975(77)
^67Zn	30	37	66,9271273(10)	Stabil			5/2−	0,04102(21)
^68Zn	30	38	67,9248442(10)	Stabil			0+	0,19024(123)
^69Zn	30	39	68,9265503(10)	56,4(9) perc	β^−	^69Ga	1/2−
^69mZn	438,636(18) keV			13,76(2) óra	IT (96,7%)	^69Zn	9/2+
					β^− (3,3%)	^69Ga
^70Zn	30	40	69,9253193(21)	Látszólag stabil[m 5]			0+	0,00631(9)
^71Zn	30	41	70,927722(11)	2,45(10) perc	β^−	^71Ga	1/2−
^71mZn	157,7(13) keV			3,96(5) óra	β^− (99,95%)	^71Ga	9/2+
					IT (0,05%)	^71Zn
^72Zn	30	42	71,926858(7)	46,5(1) óra	β^−	^72Ga	0+
^73Zn	30	43	72,92978(4)	23,5(10) s	β^−	^73Ga	(1/2)−
^73m1Zn	195,5(2) keV			13,0(2) ms			(5/2+)
^73m2Zn	237,6(20) keV			5,8(8) s	β^−	^73Ga	(7/2+)
					IT	^73Zn
^74Zn	30	44	73,92946(5)	95,6(12) s	β^−	^74Ga	0+
^75Zn	30	45	74,93294(8)	10,2(2) s	β^−	^75Ga	(7/2+)#
^76Zn	30	46	75,93329(9)	5,7(3) s	β^−	^76Ga	0+
^77Zn	30	47	76,93696(13)	2,08(5) s	β^−	^77Ga	(7/2+)#
^77mZn	772,39(12) keV			1,05(10) s	IT (50%)	^77Zn	1/2−#
					β^− (50%)	^77Ga
^78Zn	30	48	77,93844(10)	1,47(15) s	β^−	^78Ga	0+
^78mZn	2673(1) keV			319(9) ns			(8+)
^79Zn	30	49	78,94265(28)#	0,995(19) s	β^− (98,7%)	^79Ga	(9/2+)
					β^−, n (1,3%)	^78Ga
^80Zn	30	50	79,94434(18)	545(16) ms	β^− (99%)	^80Ga	0+
					β^−, n (1%)	^79Ga
^81Zn	30	51	80,95048(32)#	290(50) ms	β^− (92,5%)	^81Ga	5/2+#
					β^−, n (7,5%)	^80Ga
^82Zn	30	52	81,95442(54)#	100# ms [>300 ns]	β^−	^82Ga	0+
^83Zn	30	53	82,96103(54)#	80# ms [>300 ns]			5/2+#

1. Rövidítések:
   IT: Izomer átmenet
2. A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
3. A szilíciumégés végterméke, keletkezése endoterm folyamat és gyorsítja a csillag összeomlását
4. A várakozások szerint β⁺β⁺ bomlással ⁶⁴Ni-né alakul több mint 2,3·10¹⁸ év felezési idővel
5. A várakozások szerint β⁻β⁻ bomlással ⁷⁰Ge-né alakul több mint 1,3·10¹⁶ év felezési idővel

Megjegyzések

• A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
• A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
• A nuklidok tömegének forrása a IUPAP Commission on Symbols, Units, Nomenclature, Atomic Masses and Fundamental Constants (SUNAMCO)
• Az izotópok előfordulási gyakoriságának forrása a IUPAC Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights

Hivatkozások

1. (1972) „The decay of 65Zn”. Zeitschrift für Physik 250, 395. o. DOI:10.1007/BF01379752. 
2. Standard Atomic Weights Revised – IUPAC^{[halott link]}
3. http://www.nucleonica.net/unc.aspx

• Izotóptömegek:
  • G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.) 
• Izotópösszetétel és standard atomtömegek:
  • J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683. 
  • M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló 
• A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
  • G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.) 
  • National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaveni Nemzeti Laboratórium. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
  • N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of zinc című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Cink izotópok adatai, The Berkeley Laboratory Isotopes Project's (angol)

A réz izotópjai	A cink izotópjai	A gallium izotópjai
Izotópok listája