Az előző választás alkalmával meghatározó többséget szerző városvezető koalíció szervezetei, az MSZP, a Hajdúnánásért Tevékenykedők Független Egyesülete (HTFE) és az SZDSZ a hivatalban lévő városvezetőt, dr. Éles Andrást (HTFE) támogatta, az egyéni választókerületekben pedig külön indítottak képviselőjelölteket. A jobboldali szervezetek közül csak a MIÉP-Kisgazda Szövetség és a Fidesz-FKGP indított közös jelölteket, előbbi szövetség mind a 10 körzetben, utóbbi pedig 4-ben. Az újonnan alakult Polgári Kör, a Hajdúnánási Ipartestület külön jelölteket indított, ahogy további 5 körzetben a Fidesz és a Kisgazdapárt is. A KDNP egy körzetben indított jelöltet. 8 független jelölt indult el a választáson. A polgármester-választáson szintén megosztott volt a jobboldal: a Polgári Kör és az Ipartestület Nagy Gábort, míg az FKGP, a MIÉP, a Fidesz, az MDF és a KDNP Vad András Gábort támogatta.
A választáson a városvezető koalíció (HTFE-MSZP) 9 fővel ismét többséget szerzett a 17 fős testületben, az MSZP 5, a HTFE 4 mandátumhoz jutott, viszont kiesett az SZDSZ. Dr. Éles András polgármester szoros versenyben, a szavazatok 37%-át megszerezve kezdhette meg harmadik ciklusát a település élén. 2 mandátumot szerzett a Polgári Kör, és 1-1 főt delegálhatott a testületbe a Fidesz, az FKGP, az Ipartestület és a KDNP. Török István személyében egy független képviselő lett a képviselő-testület tagja. Egy körzetben döntetlen lett a végeredmény, ott a fél évvel később megtartott időközi választáson a Fidesz jelöltje jutott mandátumhoz.
A választás rendszere
A települési önkormányzati választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a helyi képviselők és a településük polgármestere mellett, a megyei közgyűlések képviselőire is ekkor adhatták le a szavazataikat. A választásokat 1998. október 18-án, vasárnap bonyolították le.
A települési képviselőket választókerületenként választhatták meg a polgárok. A település méretétől (lakóinak számától) függtek a választókerületek, s így a megválasztható képviselők száma is. A képviselők nagyjából háromötöde az egyéni választókerületekben nyerte el a megbízatását, míg kétötödük úgynevezett „kompenzációs”, azaz kiegyenlítő listán. A listákra közvetlenül nem lehetett szavazni. Az egyéni választókerületekben leadott, de képviselői helyet nem eredményező szavazatokat összesítették és ezeket a töredékszavazatokat osztották el arányosan a listák között.[1]
A képviselő-testület létszáma 1998-ban nem változott, maradt 17 fő (bár az ezt megelőző ciklusban a gyakorlatban 18 fővel működött a testület, mivel a polgármester nem nyert egyéni mandátumot az 1994-es választáson). A szabályok szerint a települési képviselő-testületek létszáma a település lakosságszámához igazodott. A választópolgárok száma 1998-ban 14.194 fő volt.
A képviselők közül tizet az egyéni választókerületekben választhattak meg a polgárok, hét fő a kompenzációs listákról nyerte el a mandátumot.
Tedej településrész a 10. választókerület része volt.
A polgármester-választás tekintetében a város egy választókerületet alkotott, így minden polgár szavazata egyenlő mértékben érvényesülhetett.
Az 1994-es választás eredményeként dr. Éles András polgármester (HTFE) a szavazatok 29%-át megszerezve kezdhette meg első ciklusát a település élén, és a mögötte álló koalíció 13 fővel tekintélyes többséget szerzett a testületben. Az MSZP a képviselői szavazatok 28%-át megszerezve 6, a HTFE (21%) és az FKGP-KDNP-MDF szövetség (25%) 5-5, az SZDSZ (13%) 2 mandátumhoz jutott.
Az 1994-1998-as ciklus képviselői:
Dr. Éles András polgármester (HTFE)
Benkey Lajos alpolgármester (kompenzációs lista, MSZP)
Gélákné Székely-Szabó Kornélia (1. EVK., MSZP)
Balogh Zsigmond (2. EVK., MSZP)
Dr. Holhós Csaba (3. EVK., HTFE)
László Sándor (4. EVK., MSZP)
Boros Miklós (5. EVK., HTFE)
Debreczeni Imréné (6. EVK., MSZP)
Dr. Imre János (7. EVK., FKGP-KDNP-MDF)
Fehér Imre (8. EVK., FKGP-KDNP-MDF)
Dr. Juhász Endre László (9. EVK., FKGP-KDNP-MDF)
Bódi László András (10. EVK., MSZP)
Dr. Csorvási István Tamás (kompenzációs lista, FKGP-KDNP-MDF)
Kelemen Sándor (kompenzációs lista, FKGP-KDNP-MDF)
Aláhúzva a hivatalban lévő listás képviselők, illetve azok, akik ezen a választáson nem indultak el egyéni körzetben, vagy másik körzetben indultak el
Polgármesterjelöltek
A polgármester-választáson három jelölt indult: a hivatalban lévő városvezető, dr. Éles András a baloldali szervezetek támogatásával; 1994-es ellenfele, Nagy Gábor, akit a Polgári Kör és a helyi Ipartestület támogatott, illetve Vad András kisgazdapárti jelölt, akit a MIÉP, a Fidesz, az MDF és a KDNP is támogatott.
A választást 1998. október 18-án, vasárnap bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.
A kompenzációs listák között azokat a szavazatokat osztották szét, amelyeket olyan jelöltek kaptak, akik nem nyertek, s így ezek a szavazatok nem eredményezek képviselői megbízatást. Az így nyert töredékszavazatok a listát állító szervezetek között arányosan osztották el.
Mind a nyolc kompenzációs lista átlépte a mandátumszerzéshez minimálisan szükséges 5%-os küszöböt, közülük hat jutott mandátumhoz. 2 mandátumhoz jutott a Polgári Kör, és 1-1 képviselőt delegálhatott listáról a Fidesz, az FKGP, a HTFE, az MSZP és az Ipartestület.
Második ciklusát kezdhette meg dr. Éles András (HTFE), aki szoros versenyben, 80 szavazattal győzte le riválisát, valamint egyéni választókerületi mandátumát is visszaszerezte. A mögötte álló HTFE-MSZP koalíció 9 képviselővel ismét többséget szerzett a testületben. A képviselőkre leadott szavazatok 21%-ával 5 mandátumhoz jutott az MSZP, 4-et szerzett a HTFE (15%), 2 mandátumhoz jutott az újonnan alakult Polgári Kör (14%), és 1-1 képviselőt delegálhatott a testületbe a Fidesz és az FKGP (a két párt összesen 21%-os eredményt ért el), illetve az Ipartestület (6%) és a KDNP (3%). Török István személyében egy független képviselő lett a testület tagja. A legszorosabb verseny a 6-os körzetben volt, ahol az első két helyezett között 3 szavazat volt a különbség, de még az első és a negyedik helyezett között is csak kevesebb, mint 4 százalékpont volt a különbség (ez 21 szavazatot jelent). Az 1-es körzetben is hasonlóan szoros volt a verseny, ott 4 szavazat döntött Oláh Miklós javára. A 7-es körzetben pedig döntetlen lett az eredmény: az MSZP és a Fidesz jelöltje is 111 szavazatot szerzett, így itt időközi választást kellett kiírni, melyet fél évvel később, 1999. április 25-én tartottak. A baloldali koalíció 20 százalékponttal alacsonyabb eredményt ért el az egyéni körzetekben, mint 4 évvel korábban, azonban a jobboldal megosztottsága miatt ismét többséget tudtak szerezni a képviselő-testületben. A legnagyobb vereséget az SZDSZ szenvedte el: a liberális párt, amely az első ciklusban még a város polgármesterét adta, 8 év után kiesett a testületből. 4 év kihagyás után tért vissza Török István (független) és Mester Imre (Fidesz). Dr. Imre János (KDNP), Hegedűs Miklós (HTFE) és Kelemen Sándor (FKGP) 8, Bacskai Gábor (SZDSZ), Gélákné Székely-Szabó Kornélia (MSZP), Debreczeni Imréné (MSZP), Balogh Zsigmond (HTFE), dr. Csorvási István (MDF), Fehér Imre (FKGP) és Jenei László (SZDSZ) pedig 4 év után búcsúztak a képviselői munkától. Új képviselőként került be a testületbe Oláh Miklós (MSZP), Dancs Ferenc (MSZP), Vad András (FKGP), dr. Marosi Csaba (Polgári Kör), Szabóné Marth Éva (Polgári Kör; Buczkó József mandátumát vette át) és Tóth Imre (Ipartestület; Hódos Antal mandátumát vette át). A választás éjszakáján az újraválasztott polgármester házának homlokzatára ismeretlen személyek két horogkeresztet festettek. Bár Éles András feltételezte a tettes kivoltát, nem tett feljelentést. A rajzot mementóként pár napig a falon hagyta.[4] Az október 30-án tartott alakuló ülésen ismét Benkey Lajost (MSZP) választották meg alpolgármesterré társadalmi megbízatásban.
Időközi választás 1999
Mivel az októberi választás döntetlen eredményt hozott a 7. választókerületben, így 1999. április 25. napjára időközi választást írtak ki, melyen 3 jelölt indult: Gélákné Székely-Szabó Kornélia iskolaigazgató a baloldal, dr. Kiss József állatorvos a jobboldal támogatásával, valamint Szabó László független jelölt. A választás az októberihez hasonló részvétel mellett zajlott. A kampány finisében az MSZP jelöltjéről lejárató szórólapot jelentetett meg a magát Szabadhajdúk Szövetségének nevező szervezet, amit a háztartásokba, illetve a jelölt által vezetett iskolába is eljuttattak. Dr. Kiss József és az őt támogató szervezetek elhatárolódtak a szórólap tartalmától.[5][6] A választást végül Kiss József nyerte 25 szavazat különbséggel.[7] Bár az MSZP a szórólap miatt kifogással fordult a Helyi Választási Bizottsághoz, panaszukat elutasították.[8] A győztes jelölt a május 6-i képviselő-testületi ülésen tette le az esküt.[9] Az időközi választás a testületi erőviszonyokat nem befolyásolta, továbbra is a baloldali koalíciónak volt többsége.
A képviselő-testület összetétele az időközi választás után