Az új község (commune nouvelle) megnevezést Franciaországban azokra a 2010 decembere után újonnan létrejött/létrejövő községekre (települési önkormányzatokra) használják, amelyek két vagy több korábban önálló község rendelet útján történő egyesülésével jönnek/jöttek létre. Ennek jogalapját a 2010. december 16-i törvény 21. cikke teremtette meg, amely evvel összefüggésben a „delegált község” (communes déléguées) kategóriát is létrehozta. A bevezetett eljárások egyszerűsítik a községek (települési önkormányzatok) átszervezését és lehetővé teszik mind az egymással szomszédos községek, mind bizonyos községtársulások – ha így döntenek – egyesülését.
Története
Franciaországban régóta gondot jelent a települési szétaprózottság, a községek túlzottan nagy száma. További gond a falusi községek (communes rurales) lakosságszámának 19. század végétől tartó folyamatos csökkenése. Ezen a helyzeten az állam többek között a községek egyesülésének, összevonásának (fusion communale) szabályozásával és ösztönzésével igyekszik segíteni, illetve kedvező változást elérni.
A községek (települések, települési önkormányzatok) egyesülését már az 1971. július 16-i ún. Marcellin-törvény is lehetővé tette, amely létrehozta a „társult község” státust (commune associée), de ezt viszonylag ritkán használták.[1]
A területi közösségek reformjáról szóló 2010. december 16-i 1563. sz. törvény 21. cikke – az 1971-es törvény társult községekre vonatkozó rendelkezéseinek helyébe lépve – megteremtette a községek egyesítésével létrejövő „új község” (commune nouvelle) intézményét és működési szabályait.[2] A cél továbbra is a települések (települési önkormányzatok) számának jelentős csökkentése volt, de a törvény alkalmazásának első néhány éve alatt nagyon kevés új község jött létre.
Az új községek rendszerének fejlesztéséről szóló 2015. március 16-i 292. sz. törvény megkönnyíti és ösztönzi létrehozásukat többek között egy olyan pénzügyi megállapodás bevezetésével, amely három évre garantálja az egyesülő községek állami támogatásának szintjét, valamint nagyobb szerepet biztosít a korábbi községek önkormányzati képviselőinek.[3] Ezt a módosítást a 2019. augusztus 1-i 809. sz. újabb törvényi kiegészítés követte.
Létrehozása
Szomszédos (egymással határos) községek helyett és helyén „új község” hozható létre:[4]
- vagy az összes önkormányzati tanács kérésére;
- vagy azon községek önkormányzati tanácsai legalább kétharmadának kérésére, amelyek azonos községtársulások (EPCI-k) tagjai, és amelyek e községek összlakosságának több mint kétharmadát képviselik;
- vagy egy saját adórendszerrel rendelkező községtársulás (EPCI) tanácskozó testületének kérésére azzal a céllal, hogy új községet hozzon létre valamennyi tagközség helyén és helyett;
- vagy az állam megyei képviselőjének (azaz a prefektusnak) kezdeményezésére.
Szabályozása
A létrejött új községre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi községre: ez is egy község (commune). Rendelkezik polgármesterrel és önkormányzati tanáccsal, bár a törvény az alapítástól a következő helyhatósági választásig tartó időre átmeneti szabályozást ír elő.
A beolvadt korábbi községek – az új községen belül – többnyire ún. „delegált község” (communes déléguées) státusszal maradnak meg (az esetek 91%-a 2012 és 2020 között). Megtartják nevüket és területi határaikat, de elveszítik az önkormányzat jogállást. A delegált település létrejötte magával vonja a delegált polgármester intézményét, amelynek személyét az új község önkormányzati tanácsa nevezi ki tagjai közül.
A megalakított önkormányzati tanács azonban konzultációkat követően választhatja a teljes egyesülést is (fusion complète), a beolvadt községek közötti régi határok teljes eltörlésével. Így nem jön létre „delegált község” (az esetek 9%-a 2012 és 2020 között).
A 2019-es törvény több község egyesülése esetén lehetővé teszi a két forma kombinációját is: egyes községek között a határok eltörlésével, másoknál a „delegált község” forma választásával.[5]
Kizárólag az új község rendelkezik helyi önkormányzat jogállással. A delegált községek semmilyen körülmények között nem alkotnak választási szekciót (választási körzetet).[6]
Eredményei
Franciaország községeinek száma 2007-ben 36 783,[7] 2010-ben 36 682 volt. 2022. január elejére ez a szám 34 955-re csökkent, de európai viszonyításban ez még mindig nagyon magas.[8]
A 2010. decemberi törvény életbelépése után, 2010 és 2022. január 1. között 787 új község jött létre 2536 korábbi község összevonásával (ezek mint önkormányzatok megszűntek).[9] 2012 és 2015 között csak kevés egyesülés történt. 2016–2019 között határozottan megugrott az egyesülések száma, erre az időszakra esik a községösszevonások döntő többsége. Az egyesülések száma a továbbiakban drasztikusan visszaesett, nagyrészt a soronkövetkező helyhatósági választások, illetve a pandémia hatására, de 2022 után sem következtt be jelentős élénkülés.
2023. január 1-jén 18 község összevonásával 8 új község, 2023. január 2. és 2024. január 1. között pedig 24 község összevonásával 11 új község alakult.[10]
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Commune nouvelle című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
Források
