Ács Kató

Ács Kató
SzületettAscher Katalin
1917. szeptember 9.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1989. december 7. (72 évesen)
Budapest[2]
ÁlneveKörmendi Márta
Állampolgárságamagyar
Házastársa
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (7/6-1-43)[3][4]
SablonWikidataSegítség

Ács Kató, született Ascher, írói álneve: Körmendi Márta (Budapest, 1917. szeptember 9.Budapest, 1989. december 7.)[5] magyar író, szerkesztő.

Élete

1936-ban jelentek meg első írásai – Körmendi Márta álnéven – Kassák Lajos Munka című folyóiratában. 1937-ben első helyezést ért el egy nemzetközi mesepályázaton. Meséit a Népszava, a Nőmunkás, a Gyermekbarát közölte. Kis jeleneteket is írt, melyek közül egy a L'Humanité című francia napilapban is megjelent. 1945 és 1948 között a Szociáldemokrata Párt kultúrosztályán dolgozott. 1948-1949-ben a Magyar Rádió Külügyi Osztályának munkatársa volt. 1949-ben első díjat nyert a Kultuszminisztérium bábjáték pályázatán Egérút című írásával. A darabot színre vitték és bemutatták a mai Bábszínház elődjében, a Mesebarlangban. 1950-től 1977-ig a Magyar Rádió munkatársa volt, a Miska bácsi levelesládája című műsort szerkesztette. 1950-ben első díjat nyert a Kőbányai gyerekek című ifjúsági regényével a SZOT József Attila pályázatán. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc centenáriumán Major Ervinnel együtt készített ifjúsági darabokat és állított össze anyagot gyermekműsorokhoz. Mintegy ötven ifjúsági hangjátékot írt. Meséi jelentek meg a Mesélő kert (1972) és a Csupa új mese (1974) címet viselő mesegyűjteményekben. Mártonka vasárnapja (Egy faramuci nap története) című játékát bemutatta a Győri Kisfaludy Színház.

Családja

Édesapja Ascher István (1874–1938) miniszteri számellenőr, majd a Közalkalmazottak Országos Szövetségének egyik megalapítója és elnöke, továbbá a Gyermekbarátok Egyesületének titkára volt. Édesanyja Körmendi Frim Aranka (1878–1951), Frim Jakab (1852–1919) gyógypedagógus és Goldreich Anna lánya. Testvére Ákos László író, lapszerkesztő. Nagybátyja Körmendi-Frim Jenő festőművész. Apai nagyszülei Ascher Antal (1848–1903) kályhagyáros és Beck Katalin (1849–1902).

Férje Kertész László (1915–2004) hegedűművész és rendező.

Emlékezete

Emlékére 1994-ben létrehozták az Ács Kató Irodalmi Alapítványt. melynek célja az írónő szellemi örökségének ápolása, illetve iskolás korú gyermekek irodalmi és rajzkészségének feltárása, ápolása és fejlesztése.

Művei

  • Mit meséljünk ma? Összeállította: J. Ács Kató néven Pápa Rellivel. (Bp., 1945)
  • Az élő szoba meséi (Bp., 1946)
  • Népek hajnalcsillaga (Újpest, 1948)
  • Márciusi ifjúság (gyermekműsor, színművek, Újpest, 1948)
  • Kőbányai gyerekek (ifjúsági regény. Róna Emy rajzaival. (Bp., 1950)
  • Vadrózsa vagy galagonya (ifjúsági regény, Bp., 1951)
  • Győztek a Barót-fiúk (ifjúsági regény, Bp., 1952)
  • Petruska vasárnapja (mese, Bábszínpad. Bp., 1955)
  • Mese a világszép hóemberről. (mesekönyv. Bp., 1959)
  • Jutka és a bábszínház (elbeszélés, Bp., 1960)
  • Szervusztok hajnalkák (mesék, Bp., 1960)
  • Tóbi, a kisautó (gyermekregény, Bp., 1965)
  • Orbán és Petronelka (gyermekregény, Bp. 1968)
  • Bendegúz, a kölyöktigris és más történetek (Bp., 1974)

Díjai, elismerései

  • Szocialista Kultúráért (1977)[6]

Jegyzetek

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00065.htm, Ács Kató, 2017. október 9.
  2. a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  3. https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. Meghalt Ács Kató (1989. december 8.) Magyar Nemzet, 289. szám, 6. o.
  6. Művelődési közlöny, 1977. október 4. (21. évfolyam, 19. szám)

Források

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!